A magyar táncművészeti és táncszínházi élet online magazinja.

Budapesten, a Nemzeti Táncszínház szervezésében mutatja be nagysikerű jubileumi előadását a Szegedi Kortárs Balett. A Stabat Matert, Juronics Tamás Kossuth-díjas művész legújabb koreográfiáját teltházzal és vastapssal kísérve játsszák februári premierje óta Szegeden. A darab az emlékezés és megújulás jegyében született: Juronics két Stabat Mater-koreográfiája közül az egyiket Pergolesi, a másikat a kortárs észt zeneszerző, Arvo Pärt muzsikájára alkotta. Előbbivel a társulat alapító művészeti vezetőjére, Imre Zoltánra is emlékeznek, aki 1988-ban egyik legmarkánsabb műveként állította színpadra.

A MINDRIDE című darab alapjául olyan kutatási témák szolgálnak, mint az individuális tudatállapotok megosztása, tudatállapotok hatása a valóság érzékelésére, valamint különböző tudatállapotok viszonya és az általuk teremtett atmoszférák. Ezen atmoszférák közti kölcsönhatások találkozójára invitálják a SUBL.A.B. alkotói a nézőt, ezáltal lebontva a mentális és térbeli falakat a résztvevők – előadók és nézők – között.

Hosszú ideje nem készítettem egész estés darabot Magyarországon, sőt szakmai munkáim is inkább határainkon kívül érvényesülnek. „Onnan” nézve, de „innen” átérezve választottam Lajkó Félix muzsikáját, akinek zenéje ösztöni kapocs a természettel és a természetben élő emberrel. Árad zenéjéből a kultúra, de nem a színpadokon vagy a kiállítótermekben megjelenő kultúra, hanem az ember – a Kárpát-medencében élő ember – kultúrája.Ösztönös, „földszagú” zsigeri vibráció. Angyali zene, emberi megfogalmazásban. Így született a cím is, a Horda.

Többszörös edinburgh-i fesztiváldíjas Pandora88 című produkciójával érkezik a Budapest Táncfesztiválra a német Company fabrik Potsdam. Két férfi és egy doboz. Ebben a térben történik minden mozdulat, bújik elő az érzelem majd oldódik ki a félelem. Az a félelem, amely a bezártságtól való rettegésből ered és ott gyökerezik minden, alapvetően szabadságra vágyó lényben. Egy igazán érdekes, drámai, ugyanakkor kellő humorral megalkotott előadást láthat majd az előadás közönsége.

2013. április 11-én méltósággal viselt súlyos betegség után elhunyt Sárköziné Detvay Zsuzsanna a Magyar Táncművészeti Főiskola adjunktusa. 1977-ben szerzett balettművész oklevelet, majd Szentpéterváron tanult 1 évet. 1978-2007-ig tagja a Magyar Állami Operaháznak.

Hosszú idő után látható újra a Lunatika című előadás, mely egy időre búcsút is mond a közönségnek. Álom és ébrenlét határán még kétszer a MU Színházban. Aztán vidám, játékos performansz sorozatunk is folytatódik, a Love’n’Go-t nézhetik meg azok akik a februári bemutatóról lemaradtak és persze azok is, akik újra látni akarják. Múlt és a jelen, na és persze a jövő egy igazi filmes időutazáson.

X és Y kromoszóma, létünk biológiai meghatározói. Itt dől el minden: ki lesz Ádám és ki lesz Éva. Genetikai kódok romantikus találkozásai és párkapcsolati mutációk a dobogó szívek laboratóriumában. Frenák Pál új előadásának tere sterilen fehér, futurista világot idéz. A díszlet egy különleges fehér hálórendszer - akár egy képzőmővészeti installáció -, amely nagyon eleven, folyamatosan mozgásban van, pulzál, reagál a táncosok mozdulataira. Ebben a fehér hálórendszerben ott az ember, férfi és nő, tele kérdésekkel, kételyekkel.

Háromhetes nyugat-európai vendégszereplésre indult április 8-án a Győri Balett mintegy 40 fős társulata. Németország, Ausztria és Svájc 9 nagyvárosában 12 előadáson adják elő az idehaza tavaly október közepén bemutatott Zorba című kétrészes táncjátékot, amelyet Ifj. Harangozó Gyula  kifejezetten a társulat részére koreografált Kazantzakis műve alapján, Mikis Theodorakis zenéire.A Győri Balett neve jól cseng német nyelvterületen, hiszen 16 éve rendszeresen turnézik a társulat azokban a városokban, ahova most is ellátogat.

Running, vagyis elfutni a már megszokott világunkból. Minden idegen és ismeretlen, ettől félelmetes. Eltűnnek a jól ismert kapaszkodók. Lények vagyunk. Futni, lassulni, megállni. Az előadás a ritmikus váltásokra, a szereplők dinamikájára, valamint a precíz együttműködésre alapoz.

Az  előadás négy falusi fiatal felnőttéválását, hétköznapjait, vágyait, reményeit mutatja be. A helyszín egy különleges klímájú hely, talán üvegház, de az biztos, hogy ott sok minden eldől, egy varázslatos világ az, ahol a sors fonalát fonják a Moirák. A Nebáncsvirág könnyed, abszurd szomorú, komikus táncjáték, önirónikus szembenézés, arról, hogyan indul egy reményteli élet, aztán hogyan lesz banális minden, ami igazán fontos, amint a lányok megjelennek a színen...