A magyar táncművészeti és táncszínházi élet online magazinja.

Kovács Zsuzsanna életműdíjas; Vincze Balázs az évad legjobb alkotója; Koncz Péter az évad legjobb férfi táncművésze! A tánc világnapja alkalmából a Magyar Táncművészek Szövetsége idén is díjazta a hazai táncszakma kiválóságait a Nemzeti Táncszínházban megrendezett nagyszabású gálaesten.

A CUBAN ECLECTICO című műsor a kubai táncstílusok metszetén keresztül betekintést nyújt a karibi ország életébe. Az Acosta Danza a klasszikus balettet flamencóval és afro-kubai stílusokkal ötvözi. Raul Reinoso SATORI című darabjában a spirituális megvilágosodáshoz vezető, belső utazásra hív, amelynek során rátalálhatunk a bennünk lakozó igazságra, szépségre és fényre.

Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is. Egy ilyen műintézményben vergődik számos sorstársa mellett a skizofrén Odette – aki képzelgéseiben hattyúkirálynő; bálban, palotában jár, ki-be sétál múltja, jelene, sosemlesz jövője között, hiszen a fantázia szárnyalásának nem szabhat gátat a kórterem magánya vagy a kényszerzubbony. Utóbbi hosszú, madzagban végződő ujjai, mint megcsonkított hattyúszárnyak, az átváltozás pillanatát rögzítik. Már nem ember, még nem hattyú. Már nem egészséges, még nem élőhalott.

A Badora Társulat új előadása egy táncdráma a Bánk bán nyomán, melyet április 30-án mutatnak be a NEmzeti Táncszínház Nagytermében.

Az, hogy valami változik, érzékeljük, tudjuk, felnőtt korunkra megismerjük a változás természetét. Arról a szóról, hogy örökké is lehetnek ismereteink, sőt élményeink! Amikor flowban vagyunk, akkor minden pillanat kitágul, egybeolvad a múlt-jelen-jövő, lineáris szinten megszűnik az idő. S az az érzésünk, hogy csak úgy vagyunk…. De mi is az az egység? Mitől lesz valami egy, vagy pont nem az…? Azért, mert egy térben vagyunk, vagy mert ugyanazt csináljuk? Szabályokat alkotunk? Mitől család egy család, csapat a focicsapat, kórus a kórus, nemzet egy nemzet? Az összetartozás érzése hol születik meg? Az egyénekben, vagy az valami az egyéneknél sokkal nagyobb közeg, szféra? S ez a valami kitapintható-e, sejtjeinkben is érezhető-e? Mi az egység esszenciája? Létezik-e olyan pillanat, amihez sem hozzátenni, sem elvenni nem lehet, pont úgy teljes, ahogy van? S ez a pillanat lehet-e változással teli, örök, és társainkkal együtt egységet alkotva önfeledt? Az Amőba című előadásunkban a fenti kérdésekre kínálunk válaszokat, és arra is kísérletet teszünk, hogy a néző is az előadásban megteremtett egység része legyen, még akkor is, ha ülve szemlélődik.

Április 17-én a rég nem látott Képíró című előadást új szereposztásban láthatja a közönség a Nemzeti Táncszínház színpadán, a Duna Táncműhely produkciójában. A Duna Táncműhely Képíró c. előadását Zoltánfy István fiatalon elhunyt szegedi festőművész képei ihlették, a produkció ugyanakkor tágabb kontextusban kíván foglalkozni képzőművészet és tánc kapcsolatával, a festészetnek a mozdulatra gyakorolt inspiratív hatásával.

Idén is világsztárokat lát vendégül a Budapest Táncfesztivál. A kéthetes mustrára a nemzetközi és hazai kortárs táncélet legjobbjai érkeznek a Nemzeti Táncszínházba. Kuba, Olaszország és Finnország legizgalmasabb produkciói és a legnagyobb magyar társulatok premierjei kihagyhatatlan programot kínálnak, április 27. és május 11. között az érdeklődők számára.

Magyarországon először lesz látható táncban Molnár Ferenc LILIOM című műve, melyet 2024.április 5-én láthat a közönség a Nemzeti Táncszínházban. Molnár Ferenc Liliom című művét táncban itthon még nem láthatta a közönség, külföldön is csak a Hamburg Ballet társulata vitte színre. Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála egy szobalány és egy körhintás legény közötti szerelmi történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. Liliom létezésének tragikus törvénye, hogy szeretne szeretni, de ehelyett megsebez, ez olyan törvény, amely nem hagy menekvést. „Segíts magadon, Isten is megsegít" – tartja a régi közmondás. De mi van, ha nem tudod, hogyan?

Feledi János vezette Feledi Project Egyiptomban vendégszerepel két alkotásával is. A Liszt Ünnep keretén belül a Müpában bemutatott Orbán György műveire készített táncelőadásokkal február 19-én a Kairó-i Operaházban lépnek fel. Majd hazatérve február 24-25-én a Müpában is látható lesz a Orbán György művei ihlette, Teremtett világ és a Missa Duodecima produkciók mellett Szentpáli Roland művére készített Kozmikus konfliktus alkotás, melyet a Müpa 2020-as zeneműpályázatának kategóriagyőztes alkotása inspirálta.

Még decemberben forgatták videójukat a társulat művészei, melynek célja még jobban fókuszba helyezni a mozgást, a táncot, s ezzel együtt a Feledi Projectet. Mindennapi életük része a tánc, kortárstánc, színház, kultúra, ezért fontos volt, hogy megragadjuk a nézőket, a mozgás, a tánc pozitív és emlékezetes benyomásával. Az esztétika, a különleges városi helyszínek, formák, a mindennapi életünk helyszínei mellett a Nemzeti Táncszínház izgalmas tere is erősítette azt a képet, hogy a mindennapi életünk a színház, a tánc. A kreatív vizuális elemek hozzájárultak az impulzív végeredményhez, mely Lehel Olivér rendező és Ritter Doron operatőr munkája volt.-mondta Feledi János.