Háromhetes nyugat-európai vendégszereplésre indult április 8-án a Győri Balett mintegy 40 fős társulata. Németország, Ausztria és Svájc 9 nagyvárosában 12 előadáson adják elő az idehaza tavaly október közepén bemutatott Zorba című kétrészes táncjátékot, amelyet Ifj. Harangozó Gyula kifejezetten a társulat részére koreografált Kazantzakis műve alapján, Mikis Theodorakis zenéire. A Győri Balett neve jól cseng német nyelvterületen, hiszen 16 éve rendszeresen turnézik a társulat azokban a városokban, ahova most is ellátogat.

A korábbi teltházas előadásokhoz hasonlóan ezúttal is táncjátékot, dramatikus balettet választott Kiss János művészeti vezető, a társulat igazgatója, hiszen a közönség ezeket jobban kedveli. A tavaly bemutatott Zorba, a győri repertoár legfrissebb darabja, az eddigi feldolgozásokhoz képest pozitívabb megközelítésből, a címszereplő életigenlő attitüdjéből mutatja be a regény fő cselekményeit és összefüggéseit. Olyan környezetbe helyezve a történetet, ahol a tánc vidámságában feloldást és megváltást keresnek és találnak a szereplők.        

       
Fotó: Mészáros Mátyás

Ifj. Harangozó Gyula ( libretto, koreográfia):
„Zorba története nagyon mély hatást gyakorolt rám. Egy ember aki megtanulta élni az életet, ennek minden negatív hatása ellenére is, akit a tánc a legmélyebb bánat után is visszavezet az élet napos oldalára, aki minden sorscsapás után talpra áll és képes optimistán a jövőbe nézni, azt hiszem mindannyian ilyen emberek szeretnénk lenni. A koreográfus megpróbál a tánc nyelvén gondolkodni amikor egy baletthoz szövegkönyvet készít, hiszen úgy kell gombolyítani és nyesegetni a történetet, hogy a darab mondanivalója a mozdulat szárnyán a közönséghez megérkezzen.
Megpróbáltam ezt a darabot ahol lehetett Zorba vidám, felelőtlen és pozitív egyéniségéhez igazítani mindamellett, hogy a cselekmény drámai fordulatai természetesen rányomják bélyegüket az idevonatkozó képekre. Globálisan szeretném az egész darabot interpretálni a közönségnek, tehát nem tánclépésben gondolkodom, hanem egész darabban, díszlettel, jelmezzel, világítással és mindennel együtt.”
     
A színpadi látvány Dmitrij Simkin munkája, különlegessége, hogy a krétai köveket ábrázoló, játéktér elemeit egy projektor 3 különböző módon világítja meg, egy különleges szoftver segítségével, ezek a mozaikrészek a néző számára egy egész képpé állnak össze. A fényjáték a koreográfus és Hécz Péter munkája.