- Részletek
Ökokritikus koreográfia és költői tárgyszínház ember és természet viszonyáról. Sergiu Matis folyamatosan építi és rombolja a szemünk láttára megalkotott tájakat, annak reményében, hogy egyszer talán saját pusztításunk mértékét is meg fogjuk érteni.Hogyan torzítja az ember természethez való viszonyát a táj esztétizálása? Sergiu Matis legújabb szólójában a tájábrázolás különböző technikáit kutatja – az európai tájképfestészettől a fényképészeten és a műholdas felvételeken át egészen a CGI-ig (a számítógép-generálta képalkotásig) és a virtuális valóságig. Rámutat, hogy ezek az ábrázolások hogyan formálják és deformálják a mai társadalom természethez fűződő viszonyát.
- Részletek
A Pusztító, aki lerombolja eddigi elfuserált világodat. A Pusztító, aki savas nyálát gyengéden nyakadba csorgatja. Egy kísérlet szemtanújának hívjuk meg a nézőket. Kísérlet arra, hogyan tud az alkotó megelégedni, és prezentálni azt a keveset ami a pusztítás után maradt neki. A kevés amivel találkozhatnak a nézők a színpadon, az a mozgás, hang, fény, egy bikanő és egy másik, talán egy jóni tojás, esetleg vattacukor, és elképzelhető, hogy egy cantastoria is. Az előadás különböző aspektusokból vizsgálja meg a pusztítást. A pusztítás körülvesz minket, nem kell nagyon keresgélni. Ott van a háborúkban, a közéletben, de itt fekszik közvetlen mellettem is, mosolyog rám, gőgicsél, miközben épp elpusztítja eddigi életemet. Raubinek Lili Budapesten élő koreográfus, táncos. 2024-ben elnyerte a legjobb tánc előadásnak járó Lábán Rudolf díjat. Előadásai jellemzően a tánc és a színház mezsgyéjén találhatóak, témái pedig személyes aspektusból társadalmi feszültségekre reagálnak.
- Részletek
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra. A déli Tisza-vidék nemzetiségeinek tánckultúrája, a Viharsarok magyar-román-cigány lakta falvainak kiemelkedő táncos alakjai és az ott fellelhető eredeti táncanyag különleges világa elevenedik meg Élő Táncarchívumunk következő műsorában. Az előadásban, a vidék sokszínű kulturális hagyományainak hiteles megjelenítése mellett, eddig soha nem látott táncokat és ritkán hallott zenei anyagot is láthat a közönség az autentikus tánc- és zenei válogatás színpadi megfogalmazása során.
- Részletek
Egy lehunyt szemű Buddha szobor, a nó-színpadra alászálló istennő, a Szent Anna-tó mellett kiásásra váró lovak, a Louvre egyik termében féltve őrzött milói Vénusz, és hangok, amelyek a föld alól szólnak hozzánk…A Harangozó-díjas Kulcsár Noémi új bemutatójában a Man Booker-, Kossuth- és Prima Primissima-díjas Krasznahorkai László Seiobo járt odalent című novelláskötetének szövegeit dolgozza fel a tánc nyelvén. A magyar és japán, hagyományos és kortárs kultúrák közti közvetítő előadásban a Tellabor táncosai mellett a Táncművészeti Egyetem hallgatói vesznek részt, és bemutatkozik koreográfusként Hajszán Kitti, a Tellabor állandó művésze is.
- Részletek
A válasz/út c. kortárs táncszínházi előadás a modern kor embere előtt álló kihívásokat dolgozza fel, elsősorban az egyszerűségre való törekvést, a feleslegessé váló klisék és berögződések levetkőzésének vágyát állítva a darab középpontjába. A Duna Táncműhely – a produkciókra szerveződő műhelytípusú munka jegyében – rendszeresen hív meg vendégkoreográfusokat, akiknek alkotói világa közel áll a társulat művészeti megközelítéséhez, a néptánc ihlette kortárs tánchoz. 2024-ben a Duna Táncműhely művészeti vezetője Darabos Pétert, a Magyar Állami Népi Együttes táncosát, a Notitia Táncműhely alapítóját és művészeti vezetőjét kérte fel koreográfusi közreműködésre.
- Részletek
Feledi János új életet lehel Physical Space Communication című darabjába, amelyet eredetileg 12 évvel ezelőtt mutatott be, majd két évvel ezelőtt láthatott új formában a közönség a Budapest Táncfesztiválon. Most, a 15. jubileumi év előtt, a darab ismét megújul és új szereposztással kerül színpadra a Nemzeti Táncszínház Kistermében december 20-án.
- Részletek
Elhunyt Som Gizella táncművész, balettmester: a Magyar Állami Operaház egykori balettművésze és a Magyar Táncművészeti Egyetem jogelőd intézményeinek tanára.
- Részletek
Csatlakozz hozzánk, és ünnepeljük együtt a Duda Éva Társulat 15 éves fennállását egy különleges, exkluzív Támogatói Gálaesten az Eiffel Műhelyházban, november 30-án! Az est folyamán felidézzük legemlékezetesebb előadásainkat, továbbá új produkciókkal is készülünk neves vendégművészekkel a tánc, a zene és a színház világából.
- Részletek
Dózsa Imre 1941-ben született Budapesten. 1959-ben szerzett balettmuvész diplomát az Állami Balettintézetben, és még ebben az évben debütált a Magyar Állami Operaház színpadán, melynek tagja, majd magántáncosa, 1983-tól pedig balettmestere is lett. 1969-tol öt éven keresztül a Svéd Királyi Balett szólistája, majd 1975-1980 között a berlini Deutsche Oper és a londoni Festival Ballet vendégszólistája volt. Dózsa Imre 1979-ben – még aktív táncosként – az Állami Balettintézet igazgatója lett, ahol közel húsz éven keresztül oktatott és vezette az idoközben foiskolai rangra emelkedo intézményt, aminek 2006-ban rektora, majd professor emeritusa lett. Emellett külföldön is komoly sikereket ért el: balettigazgatója volt a chilei Állami Színháznak, valamint vendég balettmestere volt többek között az Észak Karolinai Muvészeti Egyetemnek és a Svéd Királyi Balettnek.
- Részletek
A Közép-Európa Táncszínház örömmel jelenti be legújabb előadásának bemutatóját, mely a magyar-török kulturális évad keretében, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával valósul meg. "Aranyalma – A lélek vörös gyümölcse", amely 2024. október 26-án, 19 órakor kerül színpadra a Bethlen Téri Színházban.