A magyar táncművészeti és táncszínházi élet online magazinja.

A Badora Társulat új előadása egy táncdráma a Bánk bán nyomán, melyet április 30-án mutatnak be a NEmzeti Táncszínház Nagytermében.

Az, hogy valami változik, érzékeljük, tudjuk, felnőtt korunkra megismerjük a változás természetét. Arról a szóról, hogy örökké is lehetnek ismereteink, sőt élményeink! Amikor flowban vagyunk, akkor minden pillanat kitágul, egybeolvad a múlt-jelen-jövő, lineáris szinten megszűnik az idő. S az az érzésünk, hogy csak úgy vagyunk…. De mi is az az egység? Mitől lesz valami egy, vagy pont nem az…? Azért, mert egy térben vagyunk, vagy mert ugyanazt csináljuk? Szabályokat alkotunk? Mitől család egy család, csapat a focicsapat, kórus a kórus, nemzet egy nemzet? Az összetartozás érzése hol születik meg? Az egyénekben, vagy az valami az egyéneknél sokkal nagyobb közeg, szféra? S ez a valami kitapintható-e, sejtjeinkben is érezhető-e? Mi az egység esszenciája? Létezik-e olyan pillanat, amihez sem hozzátenni, sem elvenni nem lehet, pont úgy teljes, ahogy van? S ez a pillanat lehet-e változással teli, örök, és társainkkal együtt egységet alkotva önfeledt? Az Amőba című előadásunkban a fenti kérdésekre kínálunk válaszokat, és arra is kísérletet teszünk, hogy a néző is az előadásban megteremtett egység része legyen, még akkor is, ha ülve szemlélődik.

Április 17-én a rég nem látott Képíró című előadást új szereposztásban láthatja a közönség a Nemzeti Táncszínház színpadán, a Duna Táncműhely produkciójában. A Duna Táncműhely Képíró c. előadását Zoltánfy István fiatalon elhunyt szegedi festőművész képei ihlették, a produkció ugyanakkor tágabb kontextusban kíván foglalkozni képzőművészet és tánc kapcsolatával, a festészetnek a mozdulatra gyakorolt inspiratív hatásával.

Idén is világsztárokat lát vendégül a Budapest Táncfesztivál. A kéthetes mustrára a nemzetközi és hazai kortárs táncélet legjobbjai érkeznek a Nemzeti Táncszínházba. Kuba, Olaszország és Finnország legizgalmasabb produkciói és a legnagyobb magyar társulatok premierjei kihagyhatatlan programot kínálnak, április 27. és május 11. között az érdeklődők számára.

Magyarországon először lesz látható táncban Molnár Ferenc LILIOM című műve, melyet 2024.április 5-én láthat a közönség a Nemzeti Táncszínházban. Molnár Ferenc Liliom című művét táncban itthon még nem láthatta a közönség, külföldön is csak a Hamburg Ballet társulata vitte színre. Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála egy szobalány és egy körhintás legény közötti szerelmi történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. Liliom létezésének tragikus törvénye, hogy szeretne szeretni, de ehelyett megsebez, ez olyan törvény, amely nem hagy menekvést. „Segíts magadon, Isten is megsegít" – tartja a régi közmondás. De mi van, ha nem tudod, hogyan?

Feledi János vezette Feledi Project Egyiptomban vendégszerepel két alkotásával is. A Liszt Ünnep keretén belül a Müpában bemutatott Orbán György műveire készített táncelőadásokkal február 19-én a Kairó-i Operaházban lépnek fel. Majd hazatérve február 24-25-én a Müpában is látható lesz a Orbán György művei ihlette, Teremtett világ és a Missa Duodecima produkciók mellett Szentpáli Roland művére készített Kozmikus konfliktus alkotás, melyet a Müpa 2020-as zeneműpályázatának kategóriagyőztes alkotása inspirálta.

Még decemberben forgatták videójukat a társulat művészei, melynek célja még jobban fókuszba helyezni a mozgást, a táncot, s ezzel együtt a Feledi Projectet. Mindennapi életük része a tánc, kortárstánc, színház, kultúra, ezért fontos volt, hogy megragadjuk a nézőket, a mozgás, a tánc pozitív és emlékezetes benyomásával. Az esztétika, a különleges városi helyszínek, formák, a mindennapi életünk helyszínei mellett a Nemzeti Táncszínház izgalmas tere is erősítette azt a képet, hogy a mindennapi életünk a színház, a tánc. A kreatív vizuális elemek hozzájárultak az impulzív végeredményhez, mely Lehel Olivér rendező és Ritter Doron operatőr munkája volt.-mondta Feledi János.

A FrenÁk Társulat új koreográfiai elképzelése 24 év után, érzékeny nosztalgiával és egy erős aktualitással reflektál a 2000-es évek kortárs táncközegét megrázó, és a magyar tánctörténetet alakító ikonikus Tricks&Tracks című darabjának alapgondolatára.

83 éves korában elhunyt Kaszás Ildikó, Seregi László koreográfus alkotótársa, darabjainak állandó balettmestere. A budapesti születésű balettművész Szalay Karola és Merényi Zsuzsa növendékeként szerzett diplomát az Állami Balettintézetben 1958-ban, ezt követően lett a Magyar Állami Operaház balettegyüttesének tagja, 1967-től címzetes magántáncosa, 1971-től magántáncosa. 1965-ben 3. díjat ért el a Várnai Balettversenyen, az OPERÁ-ban fellépett többek közt Giselle, Lise (A rosszul őrzött lány), Mária (A bahcsiszeráji szökőkút), a Királykisasszony (A fából faragott királyfi) és Júlia (Spartacus) szerepében is. 1959-től dolgozott együtt Seregi Lászlóval, a legendás koreográfus teljes operaházi munkásságának állandó asszisztense és betanító balettmestere volt.

Nem értjük, megfejthetetlen, mit miért tesz, irritál, de a személyiségében mégis van valami, ami megigéz. Mivel varázsol el bennünket, mivel hat ránk ez a folyton tabukat döntögető, elbűvölő és arrogáns szélhámos? Maga a megtestesült ambivalencia: sem angyali, sem démonikus, nem tartozik sem az istenek, sem az állatok közé, mindkettőnél emberszerűbb, de nem is ember, idős férfi és fiatal, erotikus atléta, harsányan vidám és teátrálisan patetikus egyszerre, a vaskos tréfák mellett veszélyes, cinikus és kegyetlen romboló, komikus, de hordozza a hős komolyságát is, aki mindeközben gyerekes mértékben függ saját vágyaitól... Lényünk sötét oldalát igyekszünk elfojtani, ám hatásától nem tudunk szabadulni, ezért inkább a külvilágba vetítjük – ő a trickster archetípusa, mely saját árnyékunkat szólítja meg. Bennünk is megvan, ezért vonz minket annyira. Ő hízeleg, gúnyol, nyargal, szemlélődik, üldöz, menekül, vívódik, győz és veszít, árul és elárul, csábít, elhagy... a TranzDanz új produkciójában.