A magyar táncművészeti és táncszínházi élet online magazinja.

Topolánszky Tamás, a GG Tánc Eger vezetője nem a legkedvezőbb körülmények között vette át az egri tánctagozat vezetését, de az elmúlt öt év alatt a társulat megtalálta a helyét a színházban és a hazai táncszakmában is. A kortárs táncban, klasszikus balettben és néptáncban is otthonosan mozgó koreográfus elmondta, hogyan épülhet híd egy táncelőadás és a közönség között, mit gondol a színház politikai megosztottságáról, és mi kell ahhoz, hogy Gizi néni a következő évben is bérletet vegyen egy előadásra.

Az idén 85. születésnapját ünneplő Novák Ferenc egy olyan szellemi műhely alapító tagja, amely meghatározta a magyar kulturális és táncszínházi élet elmúlt 60 évét. A Csukás István által gömbvillámnak nevezett Tata ilyen módon maga az élő néptánc történelem, de régen és most is példaértékű modernséggel gondolkodott kultúráról, színházról, közéletről, fiatalokról. Novák Ferenccel beszélgettünk arról, hogyan került „jabrancok” közé, mit tanácsolt az őt árulónak nevező költőknek, mit gondol a hatalomhoz dörgölődzőkről, vagy éppen milyen frappáns fordulattal szólt vissza Aczél Györgynek.

Rácz Anikó negyedik éve felel a SÍN Kulturális Központ nemzetközi kapcsolataiért, személyes érdeklődésének és a kortárs táncélet tendenciáinak eredménye, hogy az intézmény ma már produkciós házként működik. A társulatépítés korszerűtlenségéről, a projektek virágzásáról, a hazai alkotók nemzetközi sikereiről beszélgettünk, és arról, hogy esetükben a sok kicsi tényleg sokra megy.

Góbi Rita szeret magának akadálypályát építeni, amelyen aztán végigmehet. Imádja, ha nincs meghatározva az ábécé, és már a klasszikus balett képzésen tudta, hogy nem akar hattyú lenni. Tíz éve vezeti saját, a táncot társművészetekkel házasító társulatát. Új előadása Budapestről szól, amelyben gyakran saját világába burkolózva sétál végig, mégis vágyik arra, hogy másokhoz kapcsolódjon.

Szakály György 2015 decemberében ünnepelte 60. születésnapját. A Táncművészeti Főiskola rektora tragédiák árnyékában, a sors különös játéka folytán lett az intézet vezetője, mégis európai színvonalon és „ezerrel” vezeti azt, ahogy táncos szerepeit is alakította. A Kossuth-díjas táncművésszel a Korona Pódiumtól a New York-i Metropolitanig vezető útról beszélgettünk, illetve többek között arról, miért érzi rosszul magát ma az Operaház nézőterén, mit tart a legnagyobb bukásának, és hogyan került gesztenyepüré a szélvédőjére.

A Müpában találkozunk, ott tárgyal éppen. (Szerződések körüli adminisztráció-dömping, - mondja, - de most már rám koncentrál.) A legnagyobb, kizárólag táncot befogadó és terjesztő hazai szervezet igazgatója. Ezzel fogjuk kezdeni a beszélgetést, és nem azzal, hogy honnan is jött, tehát nem a Veszprém megyei kis falunál és nem a néptáncnál. De arról is lesz…

A jeles külföldi társulatoknál megfordult, évekig bőröndből élő Kun Attila többször nekifutott Magyarországnak, végül a Közép-Európa Táncszínházzal találta meg a közös hangot és utat, és lett a társulat művészeti vezetője. A fejekben lévő falakról, nemzetközi és hazai táncpiacról, GDP-ről, az angol gyepről és a mozogni képes ízületeinkre való rácsodálkozásról is beszélgettünk.

Velekei László a Győri Balett minden porcikáját, erényeit, hibáit ismeri, táncos pályafutását követően a társulat koreográfusa, majd művészeti vezetője és az igazgatói pozíció várományosa lett. Úgy gondolja, az együttes múltjából egyszerre érdemes mindent megőrizni, és mindent újragondolni. A társadalmi problémák iránt érzékeny alkotó, akinek az életét áthatja a változás, éppen az elengedésről, az önmagunkra találásról készíti új darabját.

Nagy Csilla táncos-koreorgáfus munkáiban egyaránt használja a kortárs táncok, a jóga, a tai chi, a break, a diszkó, a színház és az argentin tangó elemeit, olykor pedig Beyoncé vagy Marquese Scott amerikai utcai táncos mozgásanyagából is merít – ha épp az fejezi ki legjobban az alkotói szándékot. A folytonos változás és a különbözőségek összehangolásának célja jellemzi Vavra Júliával készített Öböl című duóját is, melyet az L1danceFest 2015 keretében, szeptember 15-én a MU Színházban láthatunk.

Vincze Balázs komoly munkával építette újjá, és egy évtizede vezeti a magyar modern balett bölcsőjének számító Pécsi Balettet. A jövőre 55. évfordulóját ünneplő együttes életében is változást hozhat, hogy az igazgató váltja Márta Istvánt a Zsolnay Örökségkezelő élén. Az egyik legszerteágazóbb munkát végző, olykor mégis hányatott sorsú balettegyüttes életében ennek és a nemrég megkapott nemzeti státusznak köszönhetően új periódus következhet.