A magyar táncművészeti és táncszínházi élet online magazinja.
A M1 Singapore Fringe Festival kurátorai 18 munkát válogatottak be 10 országból. Többek között Kínából, Amerikai Egyesült Államokból, Belgiumból, Szingapúrból, Malajziából. Az esemény látogatottsága kb. 70.000 ezer főre tehető. A jelentkezés a fesztiválra sajnos nagyon nehézkes és bonyolult volt. Természetesen nagyon örültünk, hogy végül  beválogatták az Orpheusz maraton című darabomat, örültünk, hogy lehetőségünk van kétszer is fellépni és ráadásul nem is akármilyen helyen.

Horváth Ádám, a Magyar Állami Operaház miniszteri biztosa, a NEFMI jóváhagyásával szombaton Eldar Alievet nevezte ki a Magyar Nemzeti Balett megbízott művészeti igazgatójává. Keveházi Gábort, aki 2010-ben pályázattal nyerte el a posztot további 5 évre, pénteken felmentették. A Magyar Állami Operaház táncegyüttese, a Nemzeti Balett művészeti igazgatóhelyettesének Volf Katalin Kossuth-díjas balett-művészt, a Magyar Nemzeti Balett első magántáncosát kérték fel. Eldar Aliev igazgatói megbízatása a később kiírásra kerülő igazgatói pályázat lezárultáig van érvényben.

A Lábán Rudolf-díj kuratóriuma nyilvánosságra hozta a díjra jelölt produkciók listáját: a szakmai zsűri a 2010-es esztendő táncelőadásai közül 6 művet talált érdemesnek a jelölésre. A díj ünnepélyes átadására 2011. február 16-án kerül sor.

A Duda Éva Társulat random táncreakciókból építkező improvizációs sorozat harmadik tétele sem nélkülözi a humort, a rizikóvállaló fizikalitást, de a letisztult, finom képekben és mozdulatokban kibomló erős vizualitást sem. Az utazó úton van. Ha nincs pénze, stoppol. Vagy gyalogol. De nem áll meg. Nem fordul vissza. A táncos táncol.

Február 18-án az Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtér - Kamaratermében mutatkozik be Réti Anna kortárs táncos-koreográfus. Az est programjában látható lesz a méltán számos díjat nyert 2006-os Lélek pulóver nélkül című szóló, vetítik Gaál Mariann Barbakán című táncfilmjét és egy rövid ízelítőt mutatnak be Réti Anna Találkozások A-val munkacímű új előadásából, melynek áprilisban lesz a bemutatója.

Andrea Boll és Kádár Péter a hágai Korzo Theater-ben kezdték el a munkát. 2010. novemberében csatlakozott hozzájuk a MU Terminál négy táncosa – köztük Fejes Ádám, a MU Terminál művészeti vezetője –, valamint Manon Avermaete táncos Antwerpenből. A magyarországi MU Színház-béli bemutatót holland premier követi 2011. február 12-én és 13-án a Hágai CaDance Fesztiválon.

A világot látjuk és benne önmagunk tükörképét is, kölcsönös egymásban tükröződéssel. A koncentráltnak vélt tér széthullik, elemei egymásra csúsznak, megsokszorozódnak, átmenetileg vagy végleg eltűnnek. Az egyszer volt (vagy valósnak tanult) idő is elveszti linearitását, a térhez hasonló módon „működik”: a fragmentáltság nem szétesettség, az újjászülető (és az elképzelt, de soha meg nem ismert) idő csak alakot vált, vagy tán még azt sem, csupán egyszerre mutatja meg minden arcát.

A társulat évad elején indított „Stop” című akció - performansz sorozatának újabb állomása a Stop n Go. Improvizációkkal, és előadásonként változó kimenetelű jelenetekkel szőtt random táncreakciók kapcsolódása, majd váratlan „stoppolása”. Rövid etűdök, humorral átitatott történetek, melyeknek különös végkifejlete további sztorikat szül, hirtelen váltásokra késztetve a következő akció szereplőit.

Életének 96. évében elhunyt Hidas Hedvig balettművész, balettmester,az Állami Balett Intézet egyik alapító tanára, Érdemes Művész. 1961-től 1971-ig volt az Állami Balettintézet (a Magyar Táncművészeti Főiskola jogelőde) igazgatója. Utoljára 2010. szeptember 27-én köszöntötték a Magyar Táncművészeti Főiskolán.

A Presi-danses programsorozat keretében:
Vajon milyen maradandó nyomot hagy a nézők fejében egy olyan előadás, amelyet jó néhány évtizeddel korábban lát(hat)tak? Olga de Soto koreográfus olyan „szemtanúkat” keresett, akik nézőként ott voltak 1946. június 26-án a párizsi Théâtre des Champs-Elysées legendás, Jean Cocteau mimodrámájára készült táncelőadásán. A beszélgetések során nem csupán emlékek és érzések elevenednek meg, hanem az annak idején a nézőtér sötétjéből figyelő tekintetek mintegy újra elénk vetítik magát a koreográfiát is.