2006. június 20. 19.00 Győri Nemzeti Színház
Az első részben Horváth Csaba a hazai kortárs táncvilág rendhagyó alkotója ismét nem kevesebbre vállakozott, minthogy Dimitrij Sosztakovics egyébként is lenyűgöző 15. szimfóniájára komponált táncdrámát, melynek címe: &Echo. Horváth Csaba legutóbbi alkotása, a Nemzeti Táncszínházban látható FORTE is már Sosztakovics lendületét, különös világát, zenei üzenetét hordozta. A szünet után a Pécsi Balett hozza el nekünk idén bemutatott nagybalettjét A notre-dame-i toronyőrt. Az előadás cselekményének alapja Victor Hugo világszerte ismert regénye, amelyből többször, több feldolgozásban készült film is.
Az előadást követően a közönségnek lehetősége lesz találkozni az alkotókkal. A színház előcsarnokában a Kisalföld napilap szerkesztői beszélgetnek a közönséggel és az este fellépőivel.
Fortedanse - Horváth Csaba Társulat - Közép Európai Táncszínház - Debreceni Csokonai Színház: & Echo
A kortárs táncvilág e rendhagyó alkotója ismét nem kevesebbre vállakozott, minthogy Dimitrij Sosztakovics egyébként is lenyűgöző 15. szimfóniájára komponált táncdrámát.
Horváth Csaba legutóbbi alkotása, a Nemzeti Táncszínházban látható FORTE is már Sosztakovics lendületét, különös világát, zenei üzenetét hordozta.
Bővízű forrásra bukkant ugyanakkor a rendező e komponista szerzeményeiben, melyből lehetetlen csak egyszer meríteni.
Ez az új bemutató tehát - más vetületeket kirajzolva, - de ugyancsak e XX. századi nagyság örökségét próbálja kutatni, felmutatni, megértetni, elemezni és közölni, a tánc különleges nyelvére fordítva.
Koreográfia: Horváth Csaba
Jelmez: Benedek Mari
Fény: Fésűs Zsolt
Hang: Kondás Zoltán
Színpadkép: Horváth Csaba
Zene: Dimitrij Sosztakovics - Symphony No. 15 op. 141bis
Táncolják: Ladányi Andrea, Lőrinc Katalin, Bajári Levente, Koháry István, Kerényi Miklós Dávid
Pécsi Balett: A notre-dame-i toronyőr
Az előadás cselekményének alapja Victor Hugo világszerte ismert regénye, amelyből többször, több feldolgozásban készült film is. Ma már kevesen tudják, hogy a francia romantika egyik legismertebb írója a maga korában szellemi forradalmat robbantott ki; hadat üzent a klasszicizmusnak és a romantika zászlaja alá tömörítette a kor legnagyobb francia művészeit.
"A párizsi Notre-Dame" a frissen született romantika egyik - sokak szerint a legnagyobb - alkotása 1831-ben jelent meg, hőse a kívülről torz, ám belülről nemes és széplelkű férfi, Quasimodo, aki szerelméért bármilyen szenvedést vállal.
"A mű esszenciája számomra aktuálisabb, mint valaha, mivel rohanó világunkban az érzelmek és az emberi kapcsolatok egyre jobban visszaszorulnak. A történet négy főszereplőjének sem sikerül megtalálni a szerelmet. Sikertelen próbálkozásaik tükröt tartanak a társadalomnak, ahol a sztereotípiák uralják az életünket, s értékítéletünket felborítják korunk ideáljai. Az alkotásban az érzelmi szálakon keresztül a torz is megszépülhet, a magas intellektum sem elég az élet minden kérdésére választ adni, a naivitás sem véd meg minket a fájdalomtól, és a szépség sem nyitja meg a harmónia kapuját..." /Jurányi Patrick, koreográfus/
Zenéjét szerezte: Weisz Nándor
Rendezte - koreografálta: Jurányi Patrick
Díszlet- és jelmeztervező: Tresz Zsuzsa
Dramaturgiai konzultáns: Németh Ákos
Quasimodo: Kovács Gergely Csanád m.v.
Frollo: Vincze Balázs
Phoebus: Szalka Krisztián
Phoebus szeretői: Kocsy Mónika , Sasvári Laura
Katonák: Barczi László, Dóri István, Gallai Zsolt, Lencsés Károly
Nép: Nagy András, Oláh István, Verdes Norbert, Bakos Anett, Balássy Szilvia, Góbi Rita, Lázár Eszter, Sasvári Laura, Ujvári Katalin