A világhírű Háromszék Táncegyüttes 1990-ben alakult Sepsiszentgyörgyön. Célkitűzése az erdélyi népzene- és néptánckultúra gyűjtése, megőrzése és továbbadása, művészi értékű és hiteles színpadi bemutatása. Ezt szolgálják a népzenei és néptánctalálkozók is. A folklórműsorok mellett a Háromszék Táncegyüttes sikeresen próbálkozott táncszínházi produkciók bemutatásával is.

A Művészetek Palotájában február 10-én lépnek fel. Két produkciójukat láthatjuk a Fesztivál Színházban: az Erdélyország az én hazám és a Sorsfordulók címűeket.

Az Erdélyország az én hazám ünnepélyes hangulatú zenés-táncos barangolás, Erdély tájegységeinek jellegzetes táncait, zenéit és viseleteit epikus-elbeszélő formában tárja elénk. Nem "távolságtartó", kosztümös folklórműsort láthatunk tehát, hanem közvetlen hangulatú bevezetőt az erdélyi népzene és néptánc világába.

A Sorsfordulók koreográfiája egy zenész életútjának négy döntő mozzanatát ragadja meg: a születés, nagykorúvá válás, a párválasztás és az elmúlás misztériumát. A Születés, a Verbuválás, az Esküvő és a Hagyatékok jeleneteit egy ősanya-motívum köti össze. Ez az ősanya- vagy földanya-szerep valamelyest átértelmezi az egyes jeleneteket és énekeivel végigkíséri a bemutatott életutat.

A műsort összeállította: Ivácson László
Koreográfia: Ivácson László, Orza Calin

A Háromszék Táncegyüttes 1990-ben alakult Sepsiszentgyörgyön. Célkitűzése az erdélyi népzene- és néptánckultúra gyűjtése, megőrzése és továbbadása, művészi értékű színpadi bemutatása, olyan bemutatók és előadások létrehozása, amelyek méltón képviselik az erdélyi magyar néptáncművészetet. Ugyanakkor szeretne hozzájárulni az Erdélyben élő etnikumok népzenéjének és néptáncművészetének hiteles megismertetéséhez. Az együttes évadonként új bemutatókkal jelentkezik és arra törekszik, hogy repertoárja mindig új színekkel gazdagodjék: a koreográfiák és az előadások szerkezete és dramaturgiája egyaránt meg-megújuljon. A folklórműsorok mellett a Háromszék Táncegyüttes sikeresen próbálkozott táncszínházi produkciók bemutatásával is.

Az együttes több mint ezerszer lépett közönség elé, Erdély összes nagyvárosában és a szórványvidékeken egyaránt. Több alkalommal vendégszerepeltek Magyarországon, az évek során eljutottak Ausztriába, Németországba, Szlovákiába, Svájcba, Olaszországba, Portugáliába, Lengyelországba, Finnországba, Görögországba, de megfordultak a távoli Novoszibirszkben is.

1991 óta az együttes - a Lajtha László Alapítvánnyal közösen - tizenhétszer adott otthont a Népzene- és néptánctalálkozóknak, amelyeken a résztvevők a ma még élő népzene- és néptánchagyomány művelőivel és ápolóival találkozhatnak. Hasonló az alapgondolata az 1999 óta működő kommandói cigány folklórtábornak.

Erdélyország

Nem véletlen, hogy ez a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes eddig legtöbbször előadott összeállítása, eddig több mint 150-szer szerepelt színpadon. Ez azt jelenti, hogy a 2002-es bemutató óta átlagban 3-szor játszottuk minden hónapban.

Az Erdélyország az én hazám ünnepélyes hangulatú zenés-táncos barangolás, Erdély tájegységeinek jellegzetes táncait, zenéit és viseleteit epikus-elbeszélő formában tárja elénk. Minden vidék legvirtuózabb, legjellegzetesebb táncait válogattuk be az előadásba. Közben pedig az énekes fölvezeti az illető vidék táncait, hangsúlyozva ezek jellegzetességét, fölhívva a közönség figyelmét a táncokban rejlő érdekességekre. Nem "távolságtartó", kosztümös folklórműsorról van szó tehát, hanem közvetlen hangulatú bevezető az erdélyi népzene és néptánc világába.

Éppen ezért az erdélyben élő etnikumok magyarok, románok, cigányok táncainak főleg a hangulatát akartuk megragadni. Külön érdekessége a műsornak, hogy előttünk a színpadon öltenek fel "kalauzaink" egy-egy viseletdarabot, mintegy utalásképpen az illető vidékre. Az egymás mellett élő etnikumok táncainak hangulatát megragadva az is célunk volt, hogy az európaiság hajnalán felmutassunk egy példát a békés együtélésre, hiszen itt, ezekben az értékeiket őrző erdélyi falvakban nincsenek politikai vagy nemzetiségi viszályok és az itt élők kultúrája szervesen egybefonódik.

Sorsfordulók

A Sorsfordulók koreográfiájának különlegessége hogy a különböző életmozzanatokat egy ősanya-motívum köti össze. Ez az ősanya- vagy földanya-szerep valamelyest átértelmezi az egyes jeleneteket és énekeivel végigkíséri a bemutatott életutat: ott van a születésnél, a nagykorúsodást jelentő csatatéren, az esküvőnél és a hagyatékainknál.

Az előadás hangulatát meghatározza jellegzetes hangjával az ősanya szerepében Panek Kati, a Kolozsvári Magyar Színház művésze.