BEMUTATÓ: 2007. május 26. , Erkel Színház
További előadások: május 27., 29., 30., 31.

 

KÖSZÖNTŐ

 Kedves Közönség!

A Magyar Állami Operaház balettegyüttese, a Magyar Nemzeti Balett mindig is híres volt a sokszínűségéről.

Ezt minden elődöm fontosnak tartotta: Nádasi Ferenc, Lőrinc György és Seregi László éppúgy, mint Orosz Adél, Szakály György vagy Harangozó Gyula. A társulat - e jeles művészek vezetésével - mindenkor nyitott volt a balettművészet számos stílusára és irányvonalára.

Ez a tendencia a 70-es évektől kezdődően különösen felerősödött, amikor a nyugat-európai és amerikai modern balett olyan kitűnő alkotói is jelentkezhettek produkcióikkal nálunk - a Balanchine-estről sem megfeledkezve-, mint Maurice Béjart és Alvin Ailey, vagy Alberto Alonso és Hans van Manen, s később Jiři Kylián. Az ő műveik egytől egyig értékes részét alkották az együttes gazdag repertoárjának.

Napjainkban a Magyar Nemzeti Balett együttesének számos fiatal tagja már koreográfusként is működik. Tehetségüknek, alkotói ambícióiknak teret kell biztosítanom, és ezt nagy örömmel teszem. Bízom abban, hogy e kortárs balettestünkkel a legújabb irányzatok felé nyitunk utat.

Kívánom a táncot szerető közönségnek, hogy érezze jól magát ezen az estén.

Keveházi Gábor

balettigazgató

Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész

 

A Magyar Nemzeti Balett Alapítvány 1998-ban hozta létre a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a Stúdió Együttest (a Magyar Állami Operaház együttesének tagjaiból és a Táncművészeti Főiskola hallgatóiból).

Még ugyanabban az évben magára vállalta az oly régóta hiányzó "koreográfusi műhelymunka2 beindítását is az Operaházban. Lehetővé téve a fiatal tehetségek útkeresésének egyengetését;egyéni, új stílusuk megtalálását.

Nem titkolom, hogy ehhez a kezdeményezéshez a mintát külföldről vettük. Elég, ha a Stuttgartban működő fiatal koreográfusok műhelyét említem. A kortárs balettművészet kedvelői számára nem ismeretlen Jiří Kylián, John Neumeier és William Forsythe neve. Ők Stuttgartban valamikor ugyanúgy kezdték koreográfusi pályájukat, ahogy estjeink alkotói. Soha nem lehet tudni, hogy mikor és hol bukkan fel a jövő koreográfusa. Ehhez viszont meg kell adni az esélyt. Alapítványunk évek óta ezt az esélyt kínálja a koreografálni szándékozó fiatal táncművészeknek.

A Magyar Nemzeti Balett Alapítvány a fiatal koreográfusok darabjaiból 1999-től kezdődően (2007 már kilencedik alkalommal) szervezi és rendezi a 2Kortárs Koreográfusok estjeit", évente új produkciók bemutatásával, a Stúdió Együttes tagjainak közreműködésével (1999 - "Szarkazmus"; 2000 - "Millenniumi tavasz"; 2001 - "Millenniumi nyár"; 2002 "Millenniumi ősz"; 2003 - "Jubileumi Gála"; 2004 - "Megmérettetve"; 2005 - "Új utakon"; 2006 - "Klasszikus alapokon").

A koreográfusi műhelymunka keretében olyan új alkotások születtek, amelyek azóta méltán képviselték alkotójukat nemcsak a vidéki turnékon (Kecskemét, Győr, Tata), hanem a Magyar Állami Operaházban, a Művészetek Palotájában, a Thália Színházban, az Erkel Színházban és egyéb, nemzetközileg ismert táncszínpadokon is (Kanada, Finnország, Portugália, Olaszország, Prága stb.).

A koreográfiák nemzetközi megmérettetése is sikeres volt. 2002-ben az Olaszországban (Vignale) megrendezett nemzetközi koreográfus verseny első helyezettje lett Merlo P. Andrea "Lennon Suite" c. alkotása; 2003 nyarán pedig Venekei Marianna nyert első díjat a kanadai (Saint-Sauveur) nemzetközi koreográfusi versenyen, "II. fejezet" című művével.

Kedves Néző!

Sokszínű, érdekes kortárs balettestre hívom. Legyen vendégünk, szórakozzon jól, és fogadja szeretettel fiatal alkotóinkat! Minden korosztályhoz szóló programunkhoz nagyon jó szórakozást kívánok.

ifj. Nagy Zoltán

kuratóriumi elnök

Kossuth-díjas, kiváló művész

 

PROGRAM:

EX IT 2

Koreográfus: Kun Attila
Zene: Alexander Bălănescu kvartett
Balettmester: Fajth Blanka
Világítás: Kun Atilla

Előadják:
Kozmér Alexandra, Nagy Nemes Zsófia,
Gáspár Orsolya, Tóth Eszter, Kerényi Miklós Dávid,
Csonka Roland, Medvecz József, Vékes Roland, Kun Attila

"Klasszikus értelemben vett történetet nem kíván felmutatni a darab. De ha mégis olvasható érzések és gondolatok jelennek meg benne, az nem köszönhető másnak, mint a művészek értelmi és érzelmi jelenlétének. A tánctechnika precizitása és a mozdulatok kivételes dinamikája által gerjesztett káprázat a cél..." Kun Attila

Fotó: Arató Balázs

POINT

Koreográfus: Bajári Levente
Zene: Gergely Attilla (Point)
Balettmester: Hágai Katalin Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész
Asszisztens: Pazár Krisztina
Világítás: Bányai Tamás
Jelmez: Feledi János

Előadják: Pazár Krisztina, Bajári Levente

"Partnerem, Pazár Krisztina stuttgarti tartózkodása alatt találkoztunk a neoklasszikus-modern stílus neves képviselőivel.Ezek az előadások nagy hatást gyakoroltak rám. Ekkor gondoltam először arra, hogy ezt a koreográfiát elkészítem. A POINT cím utal a spicc-cipőre és a két test térben, irányban való találkozásra egy pontban, a darabon belül. Koreográfiám a klasszikus alapoktól elindulva, a táncos adottságok határainak boncolgatása modernebb köntösben." Bajári Levente

 

FÉNY ÉS ÁRNYÉK KÖZÖTT

Koreográfus: Jurányi Patrick
Zene: Plastic Man (Kunert-remix)
Balettmester: Rujsz Edit
Világítás: Jurányi Patrick

Előadják: Keveházi Krisztina, Apáti Bence

"Nagyon megörültem a felkérésnek, hogy koreográfiát készíthetek a Magyar Nemzeti Balett számára. Ritkán adatik meg egy alkotó számára, hogy ilyen kimagasló táncművészekkel dolgozhat, másrészt pedig bennem élnek az emlékek az itt eltöltött sikeres évekről. Ebben a műben - amit Keveházi Krisztinának és Apáti Bencének készítettem - a nő és a férfi között kialakuló kommunikációt, egymásra gyakorolt érzelmi hatásokat - a szólókban mind a duettekben - a rám jellemző modern stílusban szeretném bemutatni, a két művész magas színvonalú technikai tudását kihasználva." Jurányi Patrick

Fotó: Arató Balázs

HOMMAGE Á PAUL KLEE

Koreográfus: Merlo P. Andrea
Zene: Veress Sándor (Hommage á Paul Klee)
(Fantázia két zongorára és vonószenekarra)
Schiff András, zongora
Várjon Dénes, zongora
Budapest Fesztivál Zenekar
Heinz Hollinger, karmester
Balettmester: Fajth Blanka
Jelmez: Herwerth Mónika
Fény és video: Merlo P. Andrea

Előadják: Pazár Krisztina, Gyarmati Zsófia, Pap Adrienn
Riedl Ágnes, Boros Ildikó, Fehér Edit, Gáspár Orsolya, Varga Judit,
Komarov Alekszandr, Szirb György, Liebich Roland, Katona Bálint, Fodor Dániel, Hajdú Péter, Sarvady Mátyás, Medvecz József

"Koreográfiám tisztelgés a híres festő, Paul Klee művészete előtt, ahogyan ezt a zeneszerző, Veress Sándor is tette. Paul Klee egyszerre volt festő, zeneszerző és költő, így személye szimbolizálja az "összművészet" megvalósulását, a különböző művészeti ágak képesek egymás mellett létezését. Ezért én is arra törekszem, hogy munkámban egyszerre és összehangoltan jelenjen meg a festészet vizualitása, a zene hangzása és a tánc mozdulatvilága..." Merlo P. Andrea

BOCCHERINI-SZONÁTÁK

Koreográfus: Fodor Zoltán
Zene: Luigi Boccherini
Balettmester: Rujsz Edit
Jelmezterv: Rujsz Edit, Fodor Zoltán
Díszletter: Fodor Zoltán
Világítás: Fodor Zoltán

Előadják: Tsygankova Anna, Tóth Eszter, Gyarmati Zsófia, Pap Adrienn, Szekeres Adrienn, Túri Sándor, Bakó Máté, Kováts Gergely Csanád, Szakács Attila, Sarvady Mátyás

"A darab a táncos testén keresztül, a mozdulatok könnyed letisztultságával igyekszik tovább fokozni azt a finom érzésvilágot, amely Luigi Boccherini - a klasszikus kor egyik kiemelkedő zeneszerzője - szonátáiból árad. Több egymással szembenálló, mégis összetartozó rész teremti meg a szonáta szerkezetéhez hasonló harmóniát. Tér és idő figyelmen kívül hagyásával alakulnak apró érzelmek, pici örömök és bánatok, viszonyok, mikro-kapcsolatok, miközben szimbólumok sokasága segít a nézőnek megtalálni személyes történetét." Fodor Zoltán

NA DE TÉNYLEG?!

Koreográfus: Kerényi Miklós Dávid
Zene: Zagar, Gotan Projekt, Muse
Balettmester: Hágai Katalin Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész
Világítás: Somogyi Szilárd
Fotók: Sarvady Mátyás
Látványterv: Karczag Márton

Előadják: Kozmér Alexandra, Weisz Sára, Kazinczy Eszter,
Varga Judit, Solti Csaba, Kerényi Miklós Dávid,
Kohári István, Sarvady Mátyás, Vékes Roland

"Na de tényleg?! Lehetséges, hogy az Erkel Színház valóban a végóráit éli? Hogy a Színház, ahol gyerekként az első sikereinket arattuk, pár hónap múlva már csak építési törmelék lesz? Azt megszoktuk, hogy a zeneszerzők, alkotók, művészek meghalnak, de egy színház is válhat semmivé a szemünk előtt? Ezzel a koreográfiával szeretnénk elbúcsúzni az Erkel Színháztól. Búcsú!? Hiszen még semmi sem biztos..." Kerényi Miklós Dávid

Fotó: Mezey Béla

ENJAMBEMENT

Koreográfus: Bacskai Ildikó
Zene: Antonio Lucio Vivaldi, Georg Friedrich Händel,
kortárs zenei montázs (Naxos Kiadó, Solti Csaba összeállítása)
Balettmester: Castillo Dolores
Táncdramaturg: Hegedűs Sándor
Világítás: Vajda Máté
Jelmez: Bacskai Ildikó

Előadják
Boros Ildikó, Bedő Dorisz, Nagy Nemes Zsófia, Pőcze Eszter,
Szigeti Gábor, Szegő András, Fodor Dániel

"Platón szerint a gondolkodás voltaképpen dialógus, belső beszéd.
Az ember kérdéseket tesz fel magának, s aztán megválaszolja őket.Ketten vannak tehát minden gondolatban: az, aki kérdez, s az, aki válaszol. Összetartoznak ugyan - nem élhetnek egymás nélkül -, de ki is zárják egymást! Aki éppen válaszol, az nem kérdez, s aki kérdezni kényszerül, adós a válaszokkal. Nem lehet tehát közös jelenük, azonos pillanatuk. Csak az idő-egész, a lélek kiterjedése tudhat egyben-létükről: az emlékezés és a várakozás egykori és jövendő önmagunkról..." Bacskai Ildikó

Fotó: Mezey Béla

FRAGILITÉ

Koreográfus: Venekei Marianna
Zene: Alexandr Szkrjabin (Prelűdök)
Balettmester: Fajth Blanka
Zenei munkatárs: T. Bali
Fényterv: Kovács Gerzson Péter
Jelmez: Venekei Marianna
Asszisztens: Liebich Roland

Előadják: Volf Katalin (Kossuth-díjas, érdemes művész), Tsygankova Anna, Bacskai Ildikó, Barna Andrea, Bajári Levente, Liebich Roland, Szakács Attila, Szirb György

"Minden, ami törékeny - a szó fizikai értelmén túl - óvandó.
Féltenünk és óvnunk kell MINDENT, ami körbevesz minket, és amiben élünk. Ennek a törékeny egyensúlynak a megfogalmazása a darab lényegi mondanivalója, és maga a szkrjabini "élet-alkotói" út is tökéletes példa lehetne erre. Koránál jóval előremutatóbb, új eszközöket kereső művészi radikalizmusa, műveinek extatikus révülete tették a századforduló legérdekfeszítőbb komponistáinak egyikévé!
Zenéje mélyen elgondolkodtató, nem lehet felületesen hallgatni, a befogadóban számtalan érzelmet indukál, és ez különösen tettenérhető zongoraprelűdjein, amelyek koreográfiám zenei anyagát képezik. Egyikük pedig a címadó tétel is egyben." Venekei Marianna

Fotó: Mezey Béla