2014. április 10-11. 20:00 óra TRAFÓ KMH

Arisztotelész szerint a dráma egyik legfontosabb kelléke a meglepetés. A híresen/hírhedten minimalista francia Jérôme Bel darabja, a The show must go on ezek szerint vérbeli dráma, hiszen egyik meglepetés éri a másikat. Lehet szeretni, lehet nem szeretni, de egy biztos, unatkozni nem fogunk.Tavaly a Disabled Theater, tavalyelőtt pedig a Pitchet Klunchun and myself című darabja aratott osztatlan sikert a Trafóban. Ez alkalommal Jérôme Bel egy régebbi, ám híres-hírhedt előadásával, a The Show Must Go Onnal tér vissza a Trafó színpadára.

Fotó: Mussacchio Laniello

Belt, az egykori táncost/koreográfust most is, mint mindig, az érdekeli, mi rejlik egy előadás mögött, az a kérdés izgatja, mi a tánc, miért táncolunk, mi a viszonyunk a tánchoz, és mi a tánc viszonya hozzánk. A The show must go onban 18 különféle korú, nemű, alakú és méretű szereplő lép fel, civilek és profik, mindannyian énekelnek, táncolnak, miközben megszületik egy, a popslágerek (a Hair-től a Beatles-en át David Bowie-ig) szövegeire épülő egyveleg, amely egyetlen percre sem válik banálissá. Jérôme Belt az érdekli leginkább, hogy velünk, nézőkkel mi történik, miközben nézzük a színpadot. Hogy felismerjük-e magunkat a szereplőkben, hogy meglátjuk-e, milyenek vagyunk mi mind, egyenként és külön-külön: szépek és csúnyák, ügyesek és ügyetlenek, jól dalolunk vagy hamisan.

„Az a színház, amikor emberek az orrunk előtt élőben produkálják magukat. Nem felvételről, nem úgy, mint egy hollywoodi filmben, de nem is úgy, mint amikor valaki az interneten kóborol. Ez a produkció nemcsak kérdéseket tesz fel a közönségnek, hanem kiprovokálja a gondolatokat – nem kíméli a nézőket egyetlen percig sem. Figyelünk rájuk, tudatában vagyunk jelenlétüknek, és a show is róluk szól. Tisztában vagyunk azzal, hogy a színházban nézők vannak és előadók, akik élő emberek, akiknek a produkcióját meghatározza a közönség reakciója. Ez a színház, ez az élő egyidejűség.” (Jérôme Bel)

Jerome Bel 1964-ben született Franciaországban, ahol kortárs táncot tanult, és olyan koreográfusokkal dolgozott együtt, mint Angelin Preljoçaj, Daniel Larrieu, Joëlle Bouvier és Régis Obadia.
Amikor az 1992-es téli olimpiai játékok megnyitóját rendező Philippe Decouflé mellett asszisztensként dolgozott, ráébredt arra, hogy a rendezés jobban érdekli a táncolásnál. Ezért két év szünetet tartott Párizsban, ahol Barthes és Foucault műveit olvasta. „Úgy éreztem, hogy az út a koreográfiáig a filozófián és a tánctörténeten át vezet.” – vallja kezdeti útkereséséről.
Magyarországhoz személyes szálak fűzik, hiszen 1989-ben első darabját éppen itt, Budapesten készítette.
„Bel hamar nemzetközi hírnévre tett szert filozófusként, provokátorként és vásott kölyökként, aki botrányos sikereivel pukkasztja a polgárokat, miközben hanyag, francia eleganciával bűvöli el a közönséget… Jérôme Bel a táncot éppen annak hiányával teszi nyilvánvalóvá. Mindennapi mozdulatokkal dolgozik és amatőröket táncoltat. Előszeretettel mutat rá helyzetekre, amelyekben tánc kerül a színpadra, anélkül, hogy magára a táncra összepontosítana.” – theguardian.com

Rendezés: Jérôme BEL
Zene: Leonard BERNSTEIN, David BOWIE, Nick CAVE, Norman GIMBEL és Charles FOX, J. HORNER, W. JENNINGS, Mark KNOPFLER, John LENNON és Paul MCCARTNEY, LOUIGUY, Galt MACDERMOTT, George MICHAEL, Erick "More" MORILLO és M. QUASHIE, Edith PIAF, The Police és Hugh PADGHAM, Queen, Lionel RICHIE, A. Romero MONGE and R. RUIZ, Paul SIMON
Előadók: Hester VAN HASSELT, Thibault LAC, Emma VANDENBEMPT, Peter VANDENBEMPT, Dina ED DIK, Henrique NEVES, Francesca MATTAVELLI, Fernando CARRION, Gisele PELOZUELO, Johannes SUNDRUP, Eric AFFERGAN, Gaspard GUILBERT, Aurélia PETIT, Kaya SASAKI, Frédéric SEGUETTE, Marie-Louise GILCHER, Damian BRIGHT, Simone TRUONG
Rendezőasszisztens: Frederic SEGUETTE, Olga DE SOTO
Casting: Barbara VAN LINDT, Jérôme BEL
Technika: Johannes SUNDRUP, Gilles GENTNER
Produkció: Theatre de la Ville (Paris), Gasthuis (Amsterdam), Centre Choregraphique National Montpellier Languedoc-Roussillon (Montpellier), Arteleku Gipuzkoako Foru Aldundia (San Sebastian), R.B. (Paris)
Támogatók: Direction regionale des affaires culturelles d’Ile-de-France (French Ministry of Culture and Communication), Cultures France (French Ministry for Foreign Affairs)
Produkciós menedzser: Sandro GRANDO