BEMUTATÓ: 2014. február 28. péntek, 19.00 óra Nemzeti Táncszínház

A hattyú a tisztánlátás, a bölcsesség és a hű szerelem jelképe lett. Az alkímiában a szellemi tisztánlátást jelképezi, a víz és a tűz ellentétének egységét szimbolizálja. Egy olyan ősállapotét, mely a kétneműség jegyeit hordozza, így hím és nőstény formájában egyaránt megjelenhet. A hattyúk tava mese, amit mindenki ismer: a fehér tütüben táncoló hattyúk a klasszikus balett emblematikus jelképei. A valóságban mi van a jelképek és a történet mögött? A történet tulajdonképpen magáról az életről, a felnőtté válásról, saját döntéseink és érzéseink felvállalásáról szól. Vágyaink olykor élvezetessé teszik az életünket, máskor pedig szenvedést okoznak. Az igazi tiszta vágy az, amikor kiolthatatlan láng ég a szívedben az iránt, hogy maradéktalanul feltárd és megoszthasd másokkal mindazt, ami lényedből fakad. Hattyúk, táncművészek szabályokkal körbevett világán keresztül az emberi elme rejtelmeit látjuk. Milyen hatással lehet valakire, ha kitör a megszokott életéből és felfedezi egy olyan oldalát, melyről korábban nem is gondolta, hogy létezik?


Fotó: Krasznai Zoltán

Zene / Music: montázs
Jelmez / Costumes: Napsugar von Bittera, Matisz Gábor
Díszlet / Sets: Minorics Krisztián
Fény / Lighting: Stadler Ferenc
Dramaturg, rendezőtárs / Dramaturgy and assistant to the director: Lisztóczky Hajnal
Koreográfus, rendező / Choreographed and directed by Feledi János

Támogatók: NKA, Nemzeti Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Táncszínház