2013. június 7. 19:30 óra BethlenTéri Színház

"Úgy tűnik, velem is megtörténik, 50 éves leszek 2010. június 27-én.

Arra gondoltam, hogy másképp 'ünneplem', mint szokták – készítek egy bemutatót. Ennyi idő után van mire visszanézni, nem is az értékelés szándékával, csak az érzések tömegével való szembesülés belső kényszerével. Nem egy 'tortás partira' szól a születésnapi meghívás, hanem egy olyan performanszra, ami rólam szól és én is játszom. Még soha nem készítettem magamnak szóló előadást – sőt másnak sem, és az utolsó önálló koreográfusi munkám is már a múlt évezred homályába vész… és ez a 'MONOTÁNC' estem nem csak az első, hanem valószínű, hogy az utolsó is egyben.

Ahhoz, hogy most ez a vallomás megszülessen, többen inspiráltak, támogattak, segíttek. Köszönöm Duda Évának, Virág Melindának, Gergye Krisztiánnak, Hámor Józsefnek és Horváth Csabának."

Fotó: Dömölky Dániel
* Puszta, főnév: tájtípus, teljesen sík, fák nélküli füves táj,
melléknév: amiről, amiből hiányzik mindaz, ami ott szokott lenni.

* Csaba régi magyar személynév, jelentése ajándék.
A Sumér „sab” (pásztor, vándor) szóból ered, mely előfordul sib, sub, suba alakokban is. A szóbokor jelentései: fényes, tiszta, hős, népek pásztora, nagyúr.

"Puszta. Veszélyes cím, címnek veszélyes. Elsőre kemény, vad és nyers, mellékhangzásaihoz viszont az eredeti képzeteken túl újabb kori képek tapadnak, sztereotippá kopott tünetszavak, mint gulyás, koktél, suba, gémeskút. Aztán megint keménység, mint volt az egykori (meg mai?) szegénylegények kietlen, sorsigazító tája. A sokféleség azonban könnyen összerendelődik, ha tudjuk, hogy Szögi Csaba saját születésének ötvenedik fordulóján a fenti címmel egy arcképvázlatot, egyfajta önvallomást írt színpadra; egy nyitott, nyitva hagyott sorskönyvet, amiben a magánlépték- és a tágasabb mértékrend nyomai fonódnak egybe.” (Péter Márta)

Szögi Csaba 2010-ben 50. születsénapjára készítette a darabot, most egy újabb jubileum kapcsán – Szögi 40 éve lépett először színpadra táncosként – ismét látható az előadás.

Puszta
- arcképvázlat -

Zene: Kunert Péter
Jelmez: Béres Móni
Fény: Katonka Zoltán
Szcenika: Fogarasi Zoltán
Film: Aaron Szogi
Alkotó–előadó: Szögi Csaba

Támogatók, segítők: Duda Éva, Virág Melinda, Gergye Krisztián, Hámor József, Horváth Csaba

Szögi Csaba 1972-ben a Szeged Táncegyüttesben kezdett táncolni, majd két év múlva az országos szólótánc fesztiválon, minden idők legfiatalabbjaként, már Aranysarkantyús táncos címet nyert. 1979-ben fejezte be tanulmányait a Tömörkény István Művészeti Szakközépiskola táncművészeti tagozatán. 1979-ben a Bihari Táncegyüttes táncosa, Novák Ferenc asszisztense, 1980-tól a dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes művészeti vezetője, de párhuzamosan közreműködött a Győri Balett és a Honvéd Együttes több produkciójában is. 1988-ban néptánc pedagógus oklevelet kapott a Magyar Táncművészeti Főiskolán.

1988-ban Énekes Istvánnal átvette a Népszínház Táncegyüttes (NSZT) vezetését, majd új nevet adtak neki, így született meg 1989-ben a Közép-Európa Táncszínház (KET), Magyarország elsőként alakult táncszínháza, amelynek a mai napig igazgatója. 2003-tól öt éven át a Szegedi Alternatív Színházi Szemle főszervezője 2004-ben elnyerte a Dunaújváros Táncszínházának művészeti vezetői posztját melynek a Bartók Táncszínház nevet adta. Még abban az évben Énekes Istvánnal a Bartók művészeti projektvezetőjével új fesztivált szervezett, MONOTÁNC néven, melyet később nemzetközivé bővített. 2006-ban kilenc meghívott alkotóval megrendezte az I. dunaújvárosi Ifjú Koreográfusok Fórumát.

2010-től társszervezője a Tánc Világnapi Maratonnak, 2011-ben a Magyar Táncművészeti Főiskola MA képzésén sikeres államvizsgát tett, és Táncmester diplomát szerzett. Májusban megszervezte az első KET Fesztet a Gödör Kulturális Központban, 2012-ben a SISSI Őszi Tánchetet, 2013 év elején a Vendégváró Fesztivált.

Számos szakmai szervezet tagja, többekben volt vezetőségi-, elnökségi tag, alelnök. Több éven át a Fülöp Viktor ösztöndíj és a Harangozó Gyula díj bizottságok tagja. A Táncművészek Szövetsége delegálta az Előadó-művészeti Tanácsba, mint a független táncegyüttesek képviselőjét, öt éven át a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagjának kérték fel. 1975-ben a Népművészet Ifjú Mestere címet, 1979 Örökös Aranysarkantyús Táncos, 2003-ban Harangozó Gyula-díjat, 2009-ben Imre Zoltán-díjat kapott, 2010-ben pedig elnyerte a Magyar Táncművészek Szövetségétől A Táncművészetért-díjat.