A Franciaországban élő, marokkói gyökerű, de izraeli Emanuel Gat a harmadik tavaszt tölti már a Trafóban. Először 2009-ben a Tavaszi áldozat és a Téli utazás volt a színpadon, majd 2010-ben megint körbejárta a Téli utazás témáját és bemutatta a Téli variációkat. Idén új gondolattal érkezik a férfi, aki nem fél egymás mellé rakni Schubertet és Freudot vagy Stravinsky-t és a salsát.
A marokkói gyökerű ötgyermekes családapa, Emanuel Gat sokáig karmesternek készült, első önálló koreográfiáját Bach zenéjére készítette 1994-ben, saját társulatát pedig 2004-ben alapította, miután a gázai övezet közeléből Franciaországba költözött. A Téli utazás és a Tavaszi áldozat ugyanebben az évben hatalmas sikert aratott az uzèsi táncfesztiválon, majd két évvel később New Yorkban megkapta a neves előadóművészeti díjat, a Bessie-t. Emanuel Gat azóta nagy sikerrel dolgozik világszerte, többek között olyan társulatok és színházak számára készít előadásokat mint a Paris Opera Ballet, a Sydney Dance Company, a Le Ballet du Rhin, a Tanztheater Bremen, a Le Ballet du Grand Théâtre de Genève, a Ballet de Marseille, a Noord Nederlandse Dans vagy a Polish National Ballet.

„Az előadás frenetikus lendülettel kezdődik, a tíz táncos egy gazellacsorda izgatott energiájával dolgozik, gyorsak, társaságiak, mégis furcsán távolságtartóak egyszerre. Tiszta tánc keveredik a futás hétköznapi aktusával. Egy játékos interakció különös töredékei...” (The Londonist)
„Gat és a táncosok egy sor pontosan meghatározott instrukció alapján dolgoztak, melyek képsorról képsorra változtak. Ezek meghatározzák a közelséget, a kapcsolatot, a sebességet és az irányt. Minden előadás máshogy sikerül, mivel óriási befolyással van az egyik előadó aznapi hangulata a másikéra, ebből alakul ki, hogy mi is történik végül. Rengeteg rugalmasság fér el a darabban, hiszen a táncosok kölcsönösen függnek egymástól. Olyan ez, mint a jazz: a zenészek improvizálnak a tiszta harmóniák és mintázatok között, de nagyon konkrét keretben maradva. Egymást kell figyelniük állandóan annak érdekében, hogy az előre meghatározott távolságokat tartani tudják. Felmerül ezáltal a kérdés, hogy a megfigyelés hogyan változtatja az önálló tér fogalmát.” (Byron Woods, Indyweek)
„A kortárs tánc világában Emanuel Gat külön eset. Izraelben zenét tanult, táncolni 23 évesen kezdett, első koreográfiáját 26 évesen készítette. Darabjai zenei értelemben vett kompozíciók: »Vajon elgondolkodik-e azon az ember, hogy miről is szól egy szonáta? Nem. Az én táncomat is ilyen szemmel kellene nézni, nem érdemes történetet, értelmezési lehetőségeket keresni mögötte. A tánc ugyanolyan rendszer, mint a zene, csak az egyik mozdulatokból, a másik hangokból épül fel. (…) Szeretem az ötödik emeletről figyelni az embereket. Egymásra néznek, vonalakat alkotnak, keresztezik egymást. Nekem minden koreográfia az emberek közötti kapcsolatok szerveződését képezi le. És lehet, hogy ezek a formációk mesterségesek, de hagyni kell, hogy az idő alakítson rajtuk.«” (Le Figaro)

EMANUEL GAT DANCE (F): Brilliant Corners
„A Brilliant Corners Thelonious Monk, jazz-zenész 1957-es albumának a címe. Szeretem azt, ahogy egy mű címe elindít egy gondolatfolyamot. Ilyen értelemben azt hiszem, ez a cím tökéletes példa arra, hogyan lehet a szavak konkrét értelmével játszani. Ugyan a szavak így együtt nem jelentenek semmit, mégis pontos értelmet nyernek. [...] Monk zenéje sehol nem hangzik fel az előadásban, mégis sok tekintetben nagyon is jelen van. Végtelen koreográfiai inspirációt nyertem belőle.” (Emanuel Gat)
„Kizárólag a táncban és csakis abban keresem a válaszokat. Ha más médiumokat is használnék, az olyan lenne, mintha azt gondolnám, hogy vannak dolgok, amelyeket a tánc nem képes kifejezni. Inkább arra törekszem, hogy egyetlen kifejezőeszköz minden lehetőségét kiaknázzam, mint hogy többféle eszközt használjak 20%-os hatásfokon” – vallja a tiszta tánc műfajában alkotó Gat.
Az előadást a Trafó a Francia Intézettel együttműködésben mutatja be.
Koreográfia, zene és fényterv / Choreography Music and Lights: Emanuel GAT
További felhasznált zene / Additional Music: Franz SCHUBERT - Nacht und Träume, D. 827.
Énekli / Singer: Gérard SOUZAY
Táncosok / Dancers: Hervé CHAUSSARD, Amala DIANOR, Andrea HACKL, Fiona JOPP, Michael LÖHR, Pansun KIM, Philippe MESIA, Geneviève OSBORNE, François PRZYBYLSKI, Rindra RASOAVELOSON
Megbízva / Commissioned by: Dance Umbrella (London), La Biennale di Venezia (Venice), Dansens Hus (Stockholm) within ENPARTS - European Network of Performing Arts keretében, az Európai Bizottság támogatásával / with the support of the European Commission.
Koprodukciós partner / Co-production: Festival MontpellierDanse 2011 (France), Sadler’s Wells (UK), deSingel (Belgium).