Első bemutatóját tartotta a Gárdonyi Géza Színház megújult tánctagozata december 2-án. Liszt születésének 200. évfordulóján a zeneszerző Les Préludes című szimfonikus költeményére készít táncjátékot a külföldön már jól ismert Mészáros Máté, koreográfus, valamint Bartók Béla-Balázs Béla: A fából faragott királyfi című művét Topolánszky Tamás álmodta színpadra.

A két mű összekapcsolására az ötszörös évforduló is alkalmat ad: Liszt Ferenc 200 évvel ez-előtt született, 125 évvel ezelőtt halt meg, Bartók Béla 130 éve született, Balázs Béla kereken 100 évvel ezelőtt írta A fából faragott királyfi szövegét és 95 évvel ezelőtt volt az operaházi ősbemutató.


Fotó: Gál Gábor

Liszt Ferenc egyik legismertebb alkotása az ember örök sorskérdésével foglalkozó Les Préludes címû szimfonikus költemény: az ember érzelmei, eszméi, küzdelmei szólalnak meg a műben hol sejtelmesen, hol kirobbanó erővel.
Topolánszky Tamás koreográfus elképzelése szerint a Les Préludes programzenéje egyben A fából faragott királyfi előjátékává is válhat. Liszt szimfonikus költeménye, hol sejtelmesen, hol kirobbanó erővel, a teljes emberi létezés, az egész élet érzelmi hullámzását jeleníti meg: „ A szív fénylő hajnala a szerelem. A vihar ereje széttépi a gyengéd illúziókat, a sebzett lélek a természet csendjében keres nyugalmat. A férfi - mikor a trombita felharsan - elsőnek rohan a csatába, hogy a küzdelemben ismét visszanyerje belső erejét.”  A gyengéd, tragikus, viharzó, ábrándozó, majd harcias hangulatok váltakozása szinte kínálja a művet a táncos-mozgásos-vizuális megjelenítésre. A kompozícióban sorra bukkannak elő az újabb és újabb zenei témák, s ez remek lehetőséget biztosít koreográfusnak és rendezőnek arra, hogy Liszt művéhez rend-hagyó módon, szabadabban, korszerűbben közelítsen.

A Les Préludes alatt születnek meg, tűnnek fel az egri színház üres színpadán, a semmiből A fából faragott királyfi figurái is. Liszt műve nem pusztán a férfi életútjának stációiról, hanem a művész teremtő képzeletének gyötrelmeiről, magáról a művészi alkotás folyamatáról, az alkotás dinamikájáról, az anyaggal vívott küzdelemről, a művészi gondolat formába öntéséről szól.
Ez az újonnan felfedezett tartalom folytatódik népmesei motívumokba oltva a Balázs Béla librettóra épülő bartóki zeneműben, amely a művész önazonosságának, az emberi identitásnak a problematikáját járja körül. A tervezett balettelőadás -megtartva az eredeti mese szimboliká-ját- az erőszakos aktualizálás veszélyét elkerülve korszerű színházi eszközökkel próbálja a mai közönség számára is testközelivé és lefordíthatóvá tenni Liszt szenvedélyes zenei vallomását, Balázs Béla meséjének Bartók muzsikája által hordozott üzenetét: küzdj meg a hamis és felszínes látszat-valósággal, vállald önmagad, hogy -ha kell, szenvedések árán is- megtaláld a magadhoz illő párt és harmonikusan élhess a világban!

"A fából faragott királyfi pedig egy olyan mese, ami bármelyikőnkkel megtörténhet, felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt szól. A 7 fő bűn kettőssége és ezek találkozási pontjai adnak súlyt az előadásnak. Nem létezik csak jó vagy rossz ember, nem léteznek jó és rossz tulajdonságok, szerintem ezek egysége alkot egy embert" – ajánlja az előadást Topolánszky Tamás, a tánctagozat vezetője.