Bemutató: 2011. szeptember 30. 19.00 óra Nemzeti Táncszínház
További előadás: október 12., december 5.

Az ARTUS új előadása a szavak jelenkori zavarodottságáról, a test bölcsességéről, az érintések költészetéről szól. A „Bábel” szó egy ideje azt jelenti: összezavarni. A bibliai történet lényege: az ember a torony-bálvánnyal nevet és különleges, isteni hatalmat kíván szerezni magának, de ez a hübrisz-akarat, ez az emberi gőg nem marad büntetlenül. Isten összezavarja az emberek nyelvét, hogy ne értsék egymást. Azonban ez a „hivalkodó” toronyépítés értelmezés eltakarja egy ősibb és mélyebb jelentését a névnek, mert „a Bábel szó igazából »Isten kapujá«-t jelenti.

A bábeli zűrzavar a belső zajjal kezdődik, ahogy a gondolatok és az érzelmek összebékíthetetlenül kavarognak bennünk. Minden erőfeszítés hiábavaló. A „Bábel” a jelenlét elvesztése, és a jelenlét visszaépítésére tett görcsös kísérlet. Bábel – a barátság. Bábel – a család. Bábel – a társadalom. Bábel – az a régi játék, hogy újra kapcsolatot találjunk egymással és azon túl…


Fotó: Téri Gáspár

Bábel
fizikai-tánc-színház
amerikai-magyar koprodukció


Alkotó-előadók: Bakó Tamás (m.v.), Boross Martin, Debreceni Márton, Ferencz Krisztina, Gold Bea, Kocsis Gábor, Nagy Csilla, Rajendra Serber (USA), Téri Gáspár, Vas Imre (m.v.), Virág Melinda

Videó: Bodóczky Antal

Ének: Philip György

Hárfa: Goda Sára, Szombathy Anna

Fénytervező: Kocsis Gábor

Koreográfus: Scott Wells (USA)

Rendező: Goda Gábor (Hu)