2009. január 30-31. MU Színház

A ma este fellépő táncosnők mögött – ki hinné - évtizedes táncos-múlt, etűdök, házi és nyilvános fellépések sora áll. Mégis ezek a táncosnők épp MOST válnak iskolásból művésszé, ifjúból felnőtté. Jaj! Az első szerelem, az első kiállítás, az első önálló est.Nézzük csak!!!
A szerkesztő: Angelus Iván

Emberi játszma

Koreográfia/Tánc: Arany Virág
Zene: Lajos Majtinszky és Víg Mihály munkáinak felhasználásával készítette
Mizsei Zoltán
Fény: Molnár Zoilly
Külön köszönet: Réti Annának
Támogatók: Új Előadóművészeti Alapítvány

Az inspirációt Eric Berne - Emberi Játszmák című könyve adja. Ami leginkább foglalkoztat az az, hogy szülői kapcsolataink hogyan határozzák meg saját kapcsolatainkat, cselekedeteinket, gondolatainkat, sorsunkat. Próbálom összerakni a mozaikokat.



Tedd le

Koreográfia/Tánc: Biczók Anna
Zene: Totti kisasszony
Ruha: Dévényi Dalma Alma
Fény: Dézsi Kata

„Érzésekből, gondolatokból, állapotokból dolgozom. Átalakulástörténet. Terápia, ha úgy tetszik,de igyekszem elkerülni a zavarba ejtő személyességet, magánügyet. Állapotaim hozzák a képeket és a mozgásminőségeket, jelenléteket, ezeket alakítom, csiszolom és fűzöm egybe.”



Kegyed ül?!

Koreográfia/Tánc: Furulyás Dóra
Fény: Dézsi Kata
Zene: Page Hamilton, Ry Cooder, Radiohead
Támogatók: Új Előadóművészeti Alapítvány, scenario pub.bli.co (Catania)

„...de ki az, akit olyan gyakran érzek es mindig a hátam mögött van. Tudom, hogy ember, legalábbis formailag, azt is, hogy ha ember, akkor férfi. Mindig a jobb vállam fölött jelenik meg. Nem csinál semmit csak néz es áll...”
Catania, 2008.11.12.


Láttál már az ajtón túl?

Koreográfia/Tánc: Torda Kata
Zene: Ágoston Béla
Fény: Dézsi Kata
Jelmez: Zolnay Fruzsina
Támogató: Új Előadóművészeti Alapítvány

"Életem nagy részét másokként élem meg. Keresni egy cseppet is magamból nagy kihívás. Ha találok egy cseppet, annak egy cseppjével közelebb kerülhetek ahhoz, akit a tükörben látok. A felszínt látom mint egy tükörképet s a tartalmát már nem. Arra irányul kísérletem magammal szemben, hogy átélni tudjam lényem tartalmát. Nem csak kívülről szemlélni s azt az arcot látni, aki visszanéz rám a tükörből. Ez a kísérlet inspirálja mozgásomat illetve azt a helyet, amiben mindez teret kap."


Forrás: Budapest Tánciskola