2006. január 12., csütörtök 20.00 Millenáris Teátrum
2006. január 14., szombat

A piknolepszia jelenléthiányt, tudatkiesést jelent. A piknoleptikus 'célja' kiszakadni az időből, megbillenteni a megélt világ egyensúlyát. Eredménye a 'távollétben töltött', megbontott idő. Az előadásban H. Purcell zenéje az, ami ezen kimaradt idő keresésére és vizsgálatára ösztönöz, operáiból azokat az áriákat kiragadva, amelyek leginkább az angyalok nyelvén szólnak és a kortárs zenéhez közelítenek, öszeillesztve Ágens "a barokk opera ihlette, a transzcendenst célzó �áriáival".

A Purcell piknolepszia nem a hagyományos dramaturgiára épül, az előadás meghatározó létélményeket közvetít. A nézők belépnek a már 'megkezdett', vagy �bizonytalan időktől így folyó� történetbe, s mikor távoznak, akkor sem a konkrét történetet, hanem a történet érzetét, belső ideáját viszik ki a térből.

1. In Jászay Tamás: A teljesség felé, Criticai Lapok 2003/10-11.

A darabot 2004-ben a Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottságának szakmai kuratóriuma A legjobb alternatív előadás díjával jutalmazta.

Írta és rendezte: Ágens

Koreográfus: Gergye Krisztián

Ének: Ágens, Kiss Viktória

Előadók: Kulcsár Vajda Enikő, Gergye Krisztián, Négyesi Móni, Szabó Csongor

Közreműködik: Stollár Xénia - viola da gamba, Jávorka Ádám - brácsa

Díszlet és látvány: Tasnádi József képzőművész

Jelmeztervező: Béres Móni

Zene: H. Purcell, Ágens

Művészeti tanácsadó: Kulcsár F. Imre

Fényterv: Gergye Krisztián

Smink: Károlyi Balázs

Haj: Varga Viktória

Hangmérnök: Boudny Ferenc

Fény: Totó

Fotó: Szabó Péter

Támogatók: NKA, NKÖM, Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága Színházi Alap, Műhely Alapítvány, Új Előadóművészeti Alapítvány

Ágens és Tasnádi József műveinek állandó támogatója: AV Control, Artifex