A kisgömböc címmel mesejátékot mutatnak be 2007. április 27-én 15 órakor a Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza nagytermében.

A kisgömböc összefoglaló cím, a mesejáték szűk óra leforgása alatt három magyar népmesét szed csokorba. A csillagszemű juhász , A kolozsvári bíró és A kisgömböc című mesék a népzene és néptánc nyelvén szólalnak meg, ötletes díszlet és színes jelmezek teszik látványossá, virulóvá az előadást. Felhőtlen szórakozás sok nevetéssel, kicsik és nagyok számára egyaránt megszívlelendő tanulságokkal.

Volt egyszer a világon , még az Óperenciás-tengeren is túl, egy szegény ember meg egy szegény asszony. Volt nekik három lányuk meg egy kis malacuk. Mikor a malacot már jól meghizlalták, vastag, tán kétujjnyi zsír is volt a hátán, megölték. A húsát felrakták a füstre, a gömböcöt pedig felkötötték a padláson a legelső gerendára. Ám egyszer az asszony ráéhezett a gömböcre és felküldte érte a legidősebb lányát.

És hol volt, hol nem volt, talán éppen a kisgömböc szomszédságában, vagy csak egy icipicikét arrébb, élt egyszer egy király. Ez a király olyan hatalmas volt, hogy ha eltüsszentette magát, az egész ország népének rá kellet mondani: adj' Isten egészségére!

Hogyha náthás volt, nem is lehetett más szót hallani az országban, mint "adja Isten egészségére, adj Isten egészségére! ...

Élt abban az időben az Óperenciás tenger szomszédságában , szép Magyarországban egy másik király is, igazságos Mátyásnak hívták. Ez a Mátyás egyszer bement Kolozsvárra paraszti ruhában, hogy megnézze, hogy megy a sora az ő népének, nem sanyargatják-e a hatalmasságok. Leült a mészárszék elé, éppen szembe a bíró házával. És mit lát? Nagy sereg nép hordja a fát a bíró udvarára, egy csomó ember meg vágja a fát az udvaron. Mellettük a hajdúk, pálcával biztatják a szegény népet: hordjad, vágjad paraszt! Egyszerre csak egy hajdú megpillantja Mátyás királyt.
- Ne, te, ne! - mordult rá a hajdú. - Hát te mit lopod a napot? Kelj föl, ne lógasd a hosszú orrodat, hitvány paraszt! ...

A gömböc pedig azt mondta a lánynak: Hamm, mindjárt bekaplak! - S nem tréfált, hanem igazán bekapta.

- No, te gazember, most közel voltál a halálhoz ugye?- ordította eközben a másik mese másik királya a csillagszemű juhásznak. Mondod-e nyomban, hogy adj Isten egészségemre?! De a juhász csak azt mondta:
- Nem félek én tíz haláltól sem! Csak akkor mondom, ha a királykisasszonyt nekem adják feleségül!
- Eredj hát tíz halálba! - üvöltötte a király, és megparancsolta, hogy vessék a juhászt az óriás sündisznók tömlöcébe!...

Kíváncsiak vagytok rá, hogy kivel találkozott a szegényasszony legidősebb lánya a kisgömböc gyomrában? És hogy mit tett a bíró Mátyás királlyal? Vagy hogyan táncoltatta meg a sündisznókat a csillagszemű juhász?

Megtudhatjátok. A kisgömböc című mesejátékból.

Szereplők:

BOZSÓ ÁGNES, FEJES KRISZTINA, SZABÓ KATALIN, SZILÁGYI ANNA, TOPPERCZER ANITA, BÁLINT PÉTER, MÓRI CSABA, SUPLICZ MIHÁLY, THIARD-LAFOREST CSABA, TÓTH SÁNDOR

Hangok. BOZA ANITA, PÁLFALVI JÁNOS

Jelmez: LIBOR KATALIN

Bábok: TIKIRIKI BÁBEGYESÜLET

Játéktér: ÉNEKES ISTVÁN

Fény és szcenika: BÜKI ANDRÁS

Asszisztens: MÓRI CSABA

Design: BOGNÁR JÓZSEF

A rendező munkatársa: SZÖGI CSABA

Koreográfus-rendező: ÉNEKES ISTVÁN S.H.C. Harangozó-díjas

Szögi Csaba ötletéből, 1990-ben készült el a Közép-Európa Táncszínházban az első, gyermekeknek szóló táncszínházi előadás, a Mesenincs Királyfi , melyet négy koreográfus (Bognár József, Énekes István, Janek József, Szögi Csaba) Janghy B. Zita művésznéven készített. Ezzel az előadással született meg maga a műfaj Magyarországon. A Mesenincs Királyfi t a Hová, hová Hétrőfös?, a Hétrőfös visszatér és a Dó Ré Mi c. előadások követték.

A Dunaújváros Táncszínházában a Vitéz Bátor és az Aranyvitéz c. produkciók készültek el Rácz Attila rendezésében.

Természetesen a Szögi Csaba vezette Bartók Táncszínház repertoárjában is fontos szerepet töltenek be a legfiatalabb közönség számára készült előadások. Ennek első állomása volt az Álom-álom, kitalálom c. bemutató 2006-ban, amely PALYA BEA azonos című CD-jére készült.