FOTÓKIÁLLÍTÁS
a Magyar Állami Operaház Vörös Szalonjában

Andrea Paolini Merlo fotói  Balanchine: „Szerenád” című balettjéről 2011. január 12-től – 2011. február 6-ig
(nyitva: az előadások szüneteiben)   


Az alkotóról:
Andrea Paolini Merlo Magyarországon élő olasz származású táncművész, koreográfus és fotográfus, a Magyar Nemzeti Balett megbecsült művésze. Elsősorban karakter szerepekben arat sikereket, de egyfelvonásos balettjei is számos elismerést hoztak számára. Fotózással 1987 óta foglalkozik. Évek óta részt vesz a balett premierek, előadások fotóanyagainak elkészítésében.
Az utóbbi időben reneszánszát éli a táncfotózás, azonban a fotográfusok zöme nem táncos. A kiállítás a képek szépségén túl azért is érdekes lehet, mert egy, a balettet belülről ismerő, érzékeny művész szemén illetve fényképezőgépén keresztül láthatjuk Balanchine mesterművét.




Szerenád

Az első Balanchine amerikai munkái között, és az első igazi szimfonikus balett. Szinte hihetetlen, hogy a School of American Ballet iskolai vizsgaelőadásául készült az ősbemutató. A baletthez Balanchine Csajkovszkij Vonósszerenádját használta fel. A látvány könnyen leírható: a kékes háttér előtt vízszínű hosszú szoknyát viselnek a lányok, ami inkább gyakorlóruhára hasonlít, mint igazi jelmezre. Az első Szerenád magáról a balettről szólt, azaz növendékekről, akik éppen csak fél évet töltöttek el az újonnan beindult iskolában. Nem volt színpadi rutinjuk, és a képzettségük sem volt egyöntetű. 1934-ben zajlott le az első előadás, majd 1935-ben az első olyan, amelyet már művészek adtak elő. Mára a Szerenád Balanchine életművének nem halványuló ékkövévé vált, amit magára valamit adó balett együttes repertoárján tart.
Már a kezdő kép is poétikus: nők néznek a távolba, és mintha búcsút intenének. 17 lány, pontosan ennyi növendék állt Balanchine rendelkezésére az előadáshoz. Más koreográfus valószínűleg egyszerűen kihagyott volna valakit, hogy páros számú táncosa legyen. Balanchine azonban nem jött zavarba és változó számú átlókba (diagonálba) szerkesztette táncosait. A táncosnők különböző alakzatokat alkotnak, a tánckar több részre bomlik, majd újra egyesül, hogy megint kiváljanak belőle más csoportok. Az első tétel végén egy táncosnő elkésik. Ezt a megtörtént esetet Balanchine úgy építette be a balettbe, hogy ma a nézőnek eszébe sem jut, hogy másképp is lehetne.
A második tétel keringőjében megjelenik az első férfi szólista, de a balett továbbra is a táncosnők, a balerinaságról „szól”. A harmadik, ún. orosz tételben – amely az eredeti Vonósszerenád negyedik tétele – az egyik legszebb momentum az öt táncosnő jelenete, amelyben füzérszerűen játszanak a térrel.
Az utolsó tételben sötétebb tónusok érvényesülnek. Egy pár közeledik a színpad eleje felé. A nő átöleli a férfit és eltakarja előle a világot. Így jönnek a színpad elejére, amíg oda nem érnek a földön fekvő nőhöz. Ez a momentum illetve a hátul álló táncosnő karjának mozgása adtak alapot arra, hogy őt a végzet angyalaként értelmezzék. Illetve a zárókép lassú kivonulásáról és a fokozatosan elsötétülő színpadról is asszociálhatunk az elmúlásra.
Balanchine Szerenádja közel 80 év távlatából is csodálatos: lenyűgöző a látvány, amely poétikusan szólaltatja meg a tánc nyelvén Csajkovszkij Vonósszerenádját. Kiválóan megkomponáltak a térformák, tele van az egész balett remek ötletekkel, mégis maga az egyszerűség és a rafinált elegancia. Balanchine-t többször kérték meg, hogy mesélje el, hogy miről szól a műve, ő azonban mindenféle feltételezést elhárított. Megfogalmazásában mindössze nők táncolnak a holdfényben.  



A kiállításon látható fotográfiák mindegyike megvásárolható.
A bekeretezett képek ára  30.000,-Ft ÁFA-val, keret nélkül, csak paszpartuval 22.000,-Ft ÁFA-val.

Az eladott képek összege az 1996-ban létrejött, kiemelten közhasznú szervezet, a Magyar Nemzeti Balett Alapítvány számlájára kerül. Az Alapítvány a befolyó összeget tehetséges fiatal táncművészek támogatására és új produkciók bemutatására fordítja.
Amennyiben vásárolni szeretne, úgy az alábbi e-mail címeken illetve telefonszámon tudja felvenni a kapcsolatot a Magyar Nemzeti Balett Alapítvánnyal:

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., illetve  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Mob.: 00-36-20-3330846

Az Alapítvány munkáját személyi jövedelemadója 1%-ának felajánlásával is támogathatja. Ebben az esetben a személyi jövedelemadója bevallásának mellékletében, a rendelkező nyilatkozatban a kedvezményezett adószáma rovatba a Magyar Nemzeti Balett Alapítvány adószámát kell beírnia: 18157011-2-42