Már rég nem azt látjuk, ami van. Már rég azt látjuk, amit akarunk látni. Ahogy a világot látni szeretnénk. A látott színt a tudott színre, a látott formát a tudott formára konvertáljuk. Rendre jönnek, akik újra meg újra emlékeztetnek erre: vak látnokok, impresszionisták, nem tükör által, homályosan, de színről-színre látó próféták, felelős művészek, akik mernek látni.
Egy táncelőadás - persze - nem társadalmi dráma és nem filozófia lecke. A tánc és a színpadi vizualitás eszköztárával keressük az őszinteség, a hiteles kommunikáció útjait. Mozdulat- és látásnyelvi kísérleteinek eredményeit mutatja a Budapest Tánciskola közössége - immár hagyományosan a karácsony előtti napok forgatagában (és a műfajunkat alapjaiban érintő kultúrpolitikai és oktatásügyi változások közepette).
Az est oázist, menedéket kínál.
Alkotta és előadja: a Budapest Tánciskola csapata
Tér, fény, videó: Angelus Iván, Tennessee Dixon, Pete Orsolya
Rendező: Angelus Iván