A magyar táncművészeti és táncszínházi élet online magazinja.
Harangozó Gyula - a Magyar Nemzeti Balett és a Wiener Staatsoper és Volksoper volt balettigazgatója - sajtótájékoztató keretében ismertette álláspontját a miniszteri biztosként való munkájával kapcsolatban kialakult helyzetről. Harangozó Gyulát már 2009-ben megkereste a jövendő kormány képviseletében Szőcs Géza - jelenleg kulturális államtitkár - , azzal a kéréssel, hogy vállaljon miniszteri biztosi szerepet és ezt követően legyen része az Operaház megalakuló új vezetésének. Harangozó Gyula - akinek édesapja és édesanyja is a magyar táncművészet kiemelkedő személyiségei voltak - a felkérést örömmel fogadta, ám egy sajnálatos indiszkréció folytán,  szakmailag ellenérdekelt személyek még a kinevezés előtt lejáratókampányt indítottak ellene.

2010. augusztus 19-én Harangozó Gyulát behívták a Nemzeti Erőforrás Minisztériumába (NEFMI), ahol talákozott Réthelyi Miklós miniszterrel, Szőcs Géza államtitkárral és Vass Lajossal az Operaház főigazgatójával, hogy megbeszéljék a miniszteri biztosi kinevezésével kapcsolatos feladatokat. Ezt követően Harangozó saját irodát és belépőkártyát kapott az Operaházban valamint bemutatták a 22 tagú igazgatóságnak is mint miniszteri biztost.

gimisajttaj2

Harangozó Gyula elmondása szerint az első munkanapján rögtön olyan szerződések kerültek a kezébe, melyet mind gazdaságilag mind szakmailag, az Operaház és az ország érdekeivel ellentétesnek talált. A korrupciógyanús szerződésekre szóban és később írásban is felhívta Vass Lajos főigazgató figyelmét és úgy ítélte meg, hogy a gyanús szerződések kivizsgálása miatt azonnali hatállyal felmenti Keveházi Gábor balettigazgatót a munkavégzés alól. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy két "problémás" tanácsadói szerződésről van szó, összesen 17 millió forint értékben. A szerződéseket iktatószám alapján bármely magyar polgár kikérheti tanulmányozásra a Magyar Állami Operaháztól.

Keveházi Gábor azonban megtagadta a pozícióból való visszavonulást és politikai kapcsolatainak latbavetését emlegette. A sajtótájékoztatón kiosztott anyagból kiderült, hogy Keveházi volt felesége Bán Teodóra konspiráció keretében rágalmazó levelet fogalmazott Harangozó ellen és aláírásgyűjtésbe kezdett. Az említett rágalmazó levél aláírását megtagadta - többek között - Dózsa Imre és Tokody Ilona is.

A kormányzat mindeközben úgy döntött két részre bontja a miniszteri biztosi jogkört: az Operaház működtetésének operatív munkájára és egy tényfeltáró bizottság összeállítására és vezetésére. Ez utóbbi pozícióra kérte fel a kormányzat szeptember 15-én Harangozót, akinek feladata a Magyar Állami Operaház gazdasági-pénzügyi, művészi és működési tevékenységének átvilágítása és a konklúziók levonása. Ezt a megbízást Harangozó Gyula rövid gondolkodás után elfogadta, azonban, hogy a bizottságot ne lehessen elfogultsággal vádolni,  addig nem kezdi meg a munkát amíg a Keveházi Gábor ellen folytatandó vizsgálat le nem zárul. Harangozó elmondta azt is , hogy az ellene indított rágalomhadjárat miatt saját magára is átvilágítást kezdeményezett a minisztériumban. A személyét ért vádakkal kapcsolatban elmondta, hogy áll minden vizsgálat elé és az elhangzottakat akár jogi úton is tisztázni fogja.

"A kormány felelős tagjai értésemre adták, hogy a jelenlegi helyzet fonákságával maguk is tisztában vannak, de éppen ennek megváltoztatására hívtak haza, hogy emberi és szakmai hitelességemmel közös erővel érjük el a rég óhajtott változásokat" - fogalmazta meg zárásként Harangozó Gyula.