Negyedik alkalommal kerül megrendezésre a Keszthelyi Táncpanoráma 2005. szeptember
7-12. között, a Balaton barokk fővárosában.
A IV. Keszthelyi Táncpanoráma a magyar táncművészet legjelesebb, meghatározó képviselőinek előadásait mutatja be a folklór, a kortárs tánc és modern balett műfajaiban.
A programot idén is színesíti gyermekelőadás.
A fesztiválon látható kiváló előadásokat a külföldi vendégek éppúgy élvezik, értik, mint a hazaiak, hiszen a tánc nyelve országhatárokon átívelő, mindenki számára érthető, csodálatos kapocs. Keszthely ma már nem csak a Balaton fővárosa, hanem a Balaton-parti táncművészet otthona is egyben.

Kiállítás:

" A PILLANAT"
fotók az I-III. keszthelyi táncpanoráma előadásaiból - Szeiler Gábor fotós kiállítása

"Ma szinte mindenkinek van fényképezőgépe, és használja is.
Úgy, mint ahogy szinte mindenki megtanult írni, és szövegeket hoz létre.
Aki írni tud, olvasni is tud. De aki el tud sütni egy fényképezőgépet, az nem feltétlenül képes rá, hogy a fotókat megfejtse..." /Szeiler Gábor/
Megnyitó: szeptember 7-én 18.30-kor

Részletes program>>

___________________________________________________________

III. Keszthelyi Táncpanoráma
Keszthely - 2004. szeptember 7-12.

A fesztivál rendezői:
a Magyar Táncművészek Szövetsége,
a Balaton Kongresszusi Központ és Színház
és a Nemzeti Táncszínház

" Harmadik alkalommal kerül megrendezésre a Keszthelyi Táncpanoráma, amely idén is a táncművészet több stílusát öleli fel. Elmondhatjuk, hogy az első alkalom hagyományteremtő szándéka megvalósult, sőt örömmel tapasztaltuk, hogy a TÁNC nem csak a fesztivál idején, de a színházi évadban is vendége a városnak. Hisszük, hogy a táncművészettel itt Keszthelyen is - az Európai Unión belül - a magyar kultúra nagyköveteként szolgáljuk hazánk megismerését és kultúránk elismertetését. A táncművészeti előadások mellett - szintén hagyományainkat folytatva - , most eltérve a fotó- és képzőművészettől, a hétköznapokat is ünnepi hangulattá varázsoló kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők. Gisztl Anna iparművész nemes anyagokból, kézi gyöngyhímzéssel készült csodálatos ruháit láthatják. Szeretnénk a jövő nemzedékét is bekapcsolni fesztiválunk programjaiba, ezért idén első alkalommal gyermekeknek szóló táncművészeti előadásokkal egészítettük ki programunkat.
Bízunk benne, hogy Keszthely és a város vonzásköre lakóinak, vendégeinek ismét sikerül Örömet szereznünk Fesztiválunk programjaival. Jó szórakozást kívánok!"
Török Jolán, a Nemzeti Táncszínház Kht. ügyvezető igazgatója

Szeptember 7. kedd, 19.00 óra
MAGYAR FESZTIVÁL BALETT
Bolero / Káin és Ábel / Bolero

Bolero
(Női változat)
A zeneirodalom legerotikusabb művére, Ravel Bolerojára maga a testet öltött Vágy űzi, hajtja az extázis és egymás felé a férfiakat és nőket. A Vágy újból és újból feltámad, hogy a beteljesülő szerelmes ölelésben megsemmisítse, majd újraélessze önmagát.
Zene:Maurice Ravel
A Vágy: Misáczi Mónika,
közreműködik az együttes
Koreográfus � rendező, művészeti vezető:
Markó Iván

Káin és Ábel
� táncdráma �
Az Ótestamentumi történet újrafeldolgozása az emberi természet esendőségéről és szépségéről, a két testvér ellentétes tulajdonságairól azt sugallja a koreográfusnak, hogy a �Jóisten� nem demokrata, mert nem egyforma adottságokkal, érzelmekkel és szemlélettel ruház fel minket.
Az irigység és a szeretet párharca a két testvér között napjainkig létező választ vár a lelkiismeretünktől...
Zene:Keleti folklór � montázs
Díszlet-jelmez:Berzsenyi Krisztina
Világítás: Bodon Károly
Főszereplők: Káin: Issovits István, Ábel: Nyári Gábor, az Anya: Loósz Krisztina,
a Lány: Misáczi Mónika
Koreográfus � rendező: Markó Iván

Bolero
(Férfi változat)

Zene:Maurice Ravel
A Vágy: Nyári Gábor,
közreműködik az együttes
Koreográfus � rendező, művészeti vezető:
Markó Iván

Szeptember 8. szerda, 19.00 óra
BOZSIK YVETTE TÁRSULAT
Bál, avagy a táncos mulatság

Bozsik Yvette új koreográfiája a Nemzeti Táncszínház felkérésére készült kétrészes mű, melyben egy táncos összejövetel ürügyén találkozhatunk különböző emberi sorsokkal és kapcsolatokkal. A mű első része, mely akár bálteremben is játszódhat, remek lehetőséget ad az emberi karakterek groteszk és humoros ábrázolására. A különböző stílusú táncok, keringők, tangók �bozsikos� stílusban mesélnek nekünk vágyakról és beteljesületlen álmokról. A második rész hangulata sokkal emelkedettebb, költőibb. A tér egy óceánpartot is idézhet, ahol a bálterem volt táncosai, saját személyes emberi sorsukat mutatják be, eltáncolva magányukat és életük különböző, megismételhetetlen pillanatait. A darab hangulatát meghatározza a zene, amely ízelítőt ad a XX. század legfontosabb zenei irányzataiból, a jazztől kezdve a sanzonig, a klasszikus zenétől a mai modern zenéig.

Előadják: Zarnóczai Gizella, Blaskó Borbála, Fülöp Tímea, Halász Anna, Krausz Aliz, Lisztóczki Hajnalka, Sándor Éva, Gantner István, Cortes Sebastian, Gombai Szabolcs, Kalmár Attila, Tokai Tibor, Vati Tamás, Vislóczky Szabolcs
Díszlet, fény: Pető József
Jelmez: Bozóki Mara
Koreográfus asszisztens: Blaskó Borbála
Társastánc konzultáns: Cortes Sebastian
RENDEZŐ-KOREOGRÁFUS. MŰVÉSZETI VEZETŐ: BOZSIK YVETTE

Szeptember 9. csütörtök, 10.30 óra
BM DUNA MŰVÉSZEGYÜTTES
Rókamesék

La Fontaine, Aesopus meséi, népmesék és újabb kori derűs történetek alapján készült a küzdelmes, vidám mesejáték kicsiknek és nagyoknak.
Szereplők: rókák, farkasok, bárányok, hangyák, tücsökzenekar, a medve, házinyúl, mezei nyúl, hollófiú, sajtleány, az erdő őre, vadászturisták
Mesélő róka: Simorjai Emese
Szólót táncolnak: Bonifert Katalin, Bogár Szilvia, Lázárné Pozsár Kitti, Balogh Csaba, Vámos László, Vörös Zoltán, Lázár Szabolcs, Bednai Nikolett
Tánctanárok: Budai László (argentin tangó), Juhász Zsolt (néptáncok), Mándy Ildikó (kontakt/balett), Nagy István (munkatánc/kaluser), Vincze Andrea (clogging/ír sztepp)
Zene: montázs
Jelmez: Kemenes Fanny
Munkatársak, tánckarvezetők: Maros Anna, Hajdú János
RENDEZŐ-KOREOGRÁFUS, MŰVÉSZETI VEZETŐ: MUCSI JÁNOS

Szeptember 9. csütörtök, 19.00 óra
BM DUNA MŰVÉSZEGYÜTTES
Paraszt Dekameron
- táncszínjáték -

�...az erotika mindig része volt a népi prózának. Még akkor is, ha a gyűjtők szemérmetességből nem gyűjtötték; vagy maguk a mesemondók ugyancsak szemérmetességből el se mondták ezeket...�
/Nagy Olga nyomán/

�...a ťnépmeséŤ-ről sok mindent megírtak már, de arról sosem szólt sem tudósi beszámoló, sem szubjektív vallomás, hogy benne a szerelem milyen erőteljesen foglal helyet. Sőt, nagy tudósok - akik különben sok valóságos és érdemleges dolgot mondtak el a népmese világáról - nemcsak, hogy nem emlegették, de kategorikusan tagadták a szerelem jelenlétét a népmesében...�
/Nagy Olga nyomán/

Táncmesemondó koreográfusok
Bozsik Yvette (Asszisztens: Tokaji Tibor) ˇ Bognár József
Horváth Csaba ˇ Juhász Zsolt ˇ Kovács Gerzson Péter ˇ Pintér Béla
Mándy Ildikó és a Tánckar, �Narrátor�: Kátai Zoltán
Zene: népi-feldolgozott, világzenei montázs a táncalkotók válogatásában
Jelmez-rekvizit: Szűcs Edit
Munkatársak: Maros Anna ˇ Hajdú János
Rendező-koreográfus: Mucsi János

Szeptember 10. péntek, 19.00 óra
BUDAPEST TÁNCEGYÜTTES
Dracula

A táncművészet történetében először választja egy magyar táncegyüttes témájául Drakula, az erdélyi gróf vámpír-meséjét. A gondolat csaknem kézenfekvő, hiszen mi, itt Európa szívében birtokában vagyunk egy történetnek, amelynek főszereplőjét szinte az egész világon ismerik, s annak ellenére, hogy a magyar néphitben nem jelenik meg a vámpír alakja, mégis világszerte a legtipikusabb magyar (illetve román) mitikus lényként szerepel.
Drakula történetéről B. Stoker óta még azok is hallottak, akik egyébként azt sem tudják, hogy a térképen hol található a vadregényes Transylvania. A klasszikus Drakula történettől eltérően táncjátékunkban Drakula, a �vérbő�, fiatal gróf, kiéhezett öreg vámpírrá válik, ha fogytán az �energiája�. Fiatal nők vére kell ahhoz, hogy újra megifjodjék, és mágnesként vonzza magához a megbűvölt asszonyokat. Nem győzheti le senki a hol vérszomjas öregemberré váló, hol meg fiatalodó Drakulát, nem állhat útjába sem szerelem, sem gyász� vagy mégis?
Drakula gróf hihetetlen meséjét az erdélyi népzene csodálatos és sokszínű dallamvilága, az Erdélyben élő népek táncainak utánozhatatlan és egyedülálló virtuozitása varázsolja lenyűgöző zenei és tánc-élménnyé. /Zsuráfszki Zoltán/

Közreműködik: a Budapest Táncegyüttes tánckara és zenekara
Zenekarvezető prímás: Papp István �Gázsa�
Művészeti vezető: Árendás Péter
Tánckarvezetők: Vincze Zsuzsa, Valach Gábor
Szövegkönyv: Vincze Zsuzsa (konzultáns: Kőrösi Zoltán)
Díszlettervező: Bátonyi György
Jelmeztervező: Papp Janó
Szcenika: Kovács Gerzson Péter
Zene: Rossa László
A zeneszerző munkatársa: Papp István �Gázsa�
A koreográfus munkatársa: Fitos Dezső
RENDEZŐ-KOREOGRÁFUS, MŰVÉSZETI IGAZGATÓ: ZSURÁFSZKI ZOLTÁN
RENDEZŐ: CSIZMADIA TIBOR

Szeptember 11. szombat, 19.00 óra
SZEGEDI KORTÁRS BALETT
Koncert / Carmen

Koncert tangóharmonikára és zenekarra
Buenos Airesben, a XIX. század végén a bordélyházakban fuvolásokból, gitárosokból és hegedűsökből álló zenekarok muzsikáltak, hogy a műintézmény vendégei táncolhassanak az ott dolgozó lányokkal. Néhány zenész a bevándorlók közül került ki. Az általuk játszott zene a szicíliai dalok, a paso doble és a habanera keveréke volt, s ebből született a tangó. Ez kezdetben vidám és gúnyos volt, de amikor a németek beszálltak a harmonikával, a hangulata melankolikus lett, s a tangó olyanná vált, amilyennek most ismerjük: tragikus, erőteljes, arrogáns. Sokáig csak a prostituáltak táncolták, ezért a férfiaknak külön meg kellett tanulniuk a lépéseket.
�Megpróbáltam olyan koreográfiát készíteni, amely visszaadja a tangó lényegét, a férfiak energikus és agresszív, a nők érzékeny és melankolikus világát; a párok temperamentumát és küzdelmét. Mindez csak töredéke a tangónak, mely nem csupán tánc, ill. zenei stílus, hanem a Buenos Airesiek életformája és filozófiája is egyben.� /Roberto Galvan/

Zene: Astor Piazzolla
Előadják: a Szegedi Kortárs Balett táncművészei
Díszlet-jelmez: Molnár Zsuzsa
Asszisztens: Sárközi Attila
KOREOGRÁFUS: ROBERTO GALVAN

Carmen
Uri Ivgi koreográfus sajátos táncnyelven, nem mindennapi környezetben beszéli el Carmen klasszikus történetét. A darab folyamán a szereplők szürke és egyhangú mindennapjaikból próbálnak kitörni, szenvedélyesen keresve belső szabadságukat.

Zene: Rodion Schedrin
Dramaturg: Johan Greben
Díszlet- és jelmeztervező: Molnár Zsuzsa
Világítás: Stadler Ferenc
Előadják: a Szegedi Kortárs Balett táncművészei
KOREOGRÁFUS: URI IVGI
MŰVÉSZETI VEZETŐ: JURONICS TAMÁS
BALETTIGAZGATÓ: PATAKI ANDRÁS

Szeptember 12. vasárnap, 11.00 óra
HONVÉD TÁNCSZÍNHÁZ
Országalma, avagy Mátyás király és a cigánylány
GYERMEKELOADÁS

Az álruhás Mátyás király elkeveredik a Csulánó nevű csetlő-botló, mulatságos cigányember faluszéli viskójába, ahol összeszerelmesedik Csulánó világszép leányával. A nagy csaták között egy röpke, boldog pihenőidőben feleségül veszi a lányt. A naiv cigánymese természetesen elszakad a történelmi tényektől. Ne keressük benne a valóságos reneszánsz király alakját. Itt a legendák örök hőse elevenedik meg: �Mátyás, az Igazságos�, aki talán még ma is közöttünk bolyong álruhában.
/Csenki Sándor gyűjtése Püspökladányban/

Táncra írta: Novák Ferenc
Zene: Rossa László
Vezető koreográfus: Orza Calin
Munkatársak: Hortobágyi Gyöngyvér, Ertl Péter
Jelmez: Imrik Zsuzsa
Szcenika: Balogh József
KOREOGRÁFUS: HORVÁTH ZSÓFIA
RENDEZŐ, MŰVÉSZETI VEZETŐ: NOVÁK FERENC

Szeptember 12. vasárnap, 19.00 óra
HONVÉD TÁNCSZÍNHÁZ
Ki népei vagytok...

Magyarország régi időktől vonzotta az idegen földről jött látogatókat. Korábbi századok, angol, francia, német utazói csodálattal írtak a magyarok táncáról, mint a nemzeti karakter kifejezőjéről. Ha igaz az, hogy nyelvében él a nemzet, úgy bizonyára dalai, táncai is meghatározóak. Elegancia, virtuozitás, költészet és drámaiság jellemzi ezeket a táncokat, egyediek és változatosak, csakúgy mint ezerszínű muzsikájuk, avagy festői viseletük.
Az előadás szándéka mindezeket felvonultatni, a táncosok szólisztikus erejét, a magyar tánc méltóságát hangsúlyozó feldolgozásban.

Közreműködik: a Hegedős Együttes
Zene: Kiss Ferenc
Látvány: Zeke Edit
Jelmez: Imrik Zsuzsa
Szaktanácsadó: Dr. Felföldi László
KOREOGRÁFIÁK: FOLTIN JOLÁN, BÉRES ANIKÓ, HORTOBÁGYI GYÖNGYVÉR, HORVÁTH ZSÓFIA, ERTL PÉTER, GOMBAI SZABOLCS, LENGYEL SZABOLCS, MAKOVÍNYI TIBOR
SZERKESZTŐ � RENDEZŐ: FOLTIN JOLÁN
MŰVÉSZETI VEZETŐ: NOVÁK FERENC

KIÁLLÍTÁS
2004. Szeptember 7-24.
GISZTL ANNA iparművészeti ruhái
A HARMONY-ART több évszázados hagyományokat őrző, egyedi termékeket készítő iparművészeti vállalkozás. Jól viselhető, elegáns öltözékeket készít a mai kor számára, felhasználva úgy a népi, mint a polgári stíluselemeket. Alkotásait a mívesség, a különös gonddal összeválogatott nemes alap-anyagok, csipkedíszítés és gazdag kézi gyöngyhímzések együttes harmóniája jellemzi. Zsűrizett ruháival Magyarországon számos díjat kapott, köztük �Tradíció� védjegyet, valamint �Arany Gránátalma� díjat. Kiemelkedő eredménnyel vett részt számos hazai, európai és tengerentúli kiállításon.

INFORMÁCIÓ:

JEGYEK ELŐVÉTELBEN VÁLTHATÓK

Nemzeti Táncszínház
Közönségszervezés: +36 (1) 201 4407

Balaton Kongresszusi Központ és Színház
Telefon: +36 (83) 515 230