mellett.
A gyilkosság és a törvény misztériuma.
Káin és Mózes, a két gyilkos, egy kalap alatt.
Káin ölt. Egy kővel agyonütötte öccsét. Mást alig tudunk róla. Káin
gyilkos. Mózes ölt. Később kőbe véste: NE ÖLJ. Mózes a törvényalkotó.
Az előadás, ha úgy tetszik, egy sor Káin-történet, másképp és megint
másképp elmesélve.
" Kezdetben vala a Kő...
Kő a szívben. Kő a kézben. Kő a fejben.
Te is lehetsz Káin. Ha hirtelen te lettél az egyik, ott, ahol addig te voltál az Egy.
Ha minden közös lesz, ami a Tiéd volt csak.
És hol van Ábel? Szegény Ábel.
- Szegény Kő -
(Káinnak nem is volt kalapja)
A kalap nem öröktől való. A kalapot föl kellett találni. A folyton menekülésre kényszerülők addig-addig tartották fejük fölé a kezüket - félvén Jahve bosszújától -, amíg egyszer csak ottmaradt. Valahogy így.
A kalap azóta is különleges tárgy: a tisztelet, a rejtőzködés, a védekezés, a védelem szimbóluma. Elválaszt és összeköt, véd és elrejt. Alázatot sugall és félelmet. Eltakarja a Káin-bélyeget, vagy épp maga is megbélyegez.
Káin az álcázás művésze. Rejtőzködik: csupa kedvesség, csupa maszk. Mózes lázadó és alázatos. Hogy saját agresszivitását megfékezze, törvényeket alkot, amelyeket aztán ráerőltet mindenkire. S ha valaki nem engedelmeskedik, kitör belőle a káini indulat. Az előadás, ha úgy tetszik, egy sor Káin-történet, másképp és megint másképp elmesélve. Mi pedig keressük a dolgok értelmét: megörököltük az indulatokat és a törvényeket; az egész végtelen ámokfutást."
(Upor László)
Előadják: Bakó Tamás, Goda Gábor, Gold Bea,
Kiss Erzsi m.v., Lipka Péter
Koreográfus asszisztens: Mándy Ildikó
Zeneszerző: Kiss Erzsi
Fénytervező: Kocsis Gábor
Jelmeztervező: Remete Kriszta
Rendező-koreográfus: Goda Gábor
Munkatársak: Ernst Süss, Kertész Nóra, Lukács Rita
Külön köszönet: Oldal István, Csaba Krisztina, Mohácsi András, Moltész Gyula, Upor László