Távozik a Magyar Állami Operaház főigazgatója. Szinetár Miklós már többször megígérte, hogy lemond, ha nem rendezi az állam az Operaház költségvetését. Szinetár Miklós a kulturális minisztériummal történt közös megegyezés alapján június 1-jén válik meg posztjától - közölte a szaktárca pénteken az MTI-vel.
A minisztérium május 15-én pályázatot ír ki a főigazgatói tisztségre. A tárca reményei szerint az új főigazgató már júliusban elfoglalhatja helyét - olvasható a sajtóiroda által az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Beígérte
Az Operaház vezetője még a szeptemberi évadnyitó társulati ülésen jelentette be, hogy lemond, ha az állami költségvetés lehetetlen helyzetbe hozza intézményét. Az ezeregyszáz főt foglalkoztató Operaház már tavaly is több mint félmilliárd forinttal kevesebből gazdálkodhatott. Szinetár többször jelezte, hogy lemond, ha az állam nem rendezi az intézmény pénzügyi helyzetét, és nem emeli közel egymilliárd forinttal a támogatást.
Április közepén már több lapban megjelent, hogy csődközelben van a Magyar Állami Operaház, néhány hete sztrájkbizottság is alakult az intézményben. Később kiderült mégis megkapja az Operaház a Hiller István korábbi kulturális miniszter által megígért, milliárdos nagyságrendű póttámogatást, de ez az összeg lapinformációk szerint még most sincs az intézmény számláján.
Átmeneti időszak
Az átmeneti időszakban Závecz Ferenc ügyvezető igazgató látja el a főigazgatói teendőket.
Az új főigazgató feladata lesz az Operaház jelenlegi struktúrájának és működésének átalakítása oly módon, hogy a méltán híres dalszínház értékei ne sérüljenek, ám finanszírozása hosszú távon fenntartható legyen - írta a minisztérium.
Hozzátette: ma, amikor az európai operaházaknál hasonló átalakítási, korszerűsítési tendencia figyelhető meg, a cél az, hogy a megújuló Operaház is európai struktúrában, 120 éves hagyományainak megőrzésével működjön.
A kulturális tárca összesen 1,8 milliárd forintot bocsát az Operaház rendelkezésére a 4,5 milliárdos alaptámogatáson felül. Ennek fedezetét a Pénzügyminisztérium abból összegből biztosítja a kulturális minisztérium számára, amelyet a Művészetek Palotája felépítéséről és működtetéséről, magánbefektető bevonásával kötött PPP-szerződéssel takarítottak meg.
A 2004 decemberében az Operaház és az NKÖM által kötött megállapodásnak megfelelően ez a támogatás egyben fedezetet nyújt az Operaház működésének racionalizálásához, így a program korszerűsítéséhez, a repertoár szűkítéséhez, valamint az engedélyezett 1008 fős közalkalmazotti létszám feletti 89 fő elbocsátásához is - olvasható a közleményben.
A 2003. január 1-jén négy évre kinevezett intendáns-főigazgató a költségvetési források csökkenése miatt már egy évvel ezelőtt kilátásba helyezte távozását.
Szinetár Miklós 2004. április 20-án sajtótájékoztatóján közölte: az intézmény az előző évinél 7 százalékkal szűkebb keretből gazdálkodhat, és ha 2005-ben nem kompenzálják az elvonást, akkor nem tudja vállalni az intézmény vezetését. Tavaly szeptemberi társulati ülésükön, majd novemberben egy televíziós műsorban ismételten úgy nyilatkozott: az intézménynek nyújtandó következő évi támogatás mértékétől teszi függővé maradását a dalszínház élén. Az Operaházban ez év áprilisában sztrájkbizottság alakult, ezt követően egyeztetések kezdődtek a szaktárcával. Mint a kulturális minisztérium akkor közölte, tartja magát a korábbi megállapodáshoz, kiegészíti az Operaház alaptámogatását, azért cserébe, hogy az intézmény racionalizálja működését. Rotter Oszkár, az Operaház független szakszervezetének vezetője ez év áprilisában az MTI-nek azt mondta: a minisztériumi támogatás a tavalyihoz képest durván 38 százalékkal csökkenne; az NKÖM szerinte április elején felrúgta az előző miniszterrel, Hiller Istvánnal kötött tavaly decemberi megállapodást.
Forrás: Index/MTI
___________________________________________________
Tisztelt Operaházi Társulat - Kedves Barátaim!
Aki közreműködőként, vagy nézőként részt vett az utóbbi idők előadásain, az élvezhette és tanúsíthatja azt a rendkívüli érdeklődést, szeretetet és sikert, amellyel közönségünk előadásainkat fogadja. De hiába emelkedik folyamatosan a bevételünk, az állami támogatás radikális csökkentése következtében komoly anyagi nehézségeink támadtak. Mivel elkerülendőnek tartom a téves információkat, ezért közlöm Veletek az alábbiakat:
1. Április 27-én magához kéretett a Miniszterelnök úr. A megbeszélésen jelen volt a Pénzügyminiszter úr és a NKÖM minisztere is. Leszögezték, hogy a Kormány a december 10-i megegyezésben vállalt valamennyi kötelezettségét maradéktalanul betartja. Így, ha a Kormány utasítását a lebonyolításban illetékesek kellő időben végrehajtják, úgy a 2004-2005-ös évadot zökkenőmentesen be tudjuk fejezni és folyamatosan rendezni tudjuk adósságainkat.
A megegyezésben vállaltakon túl azonban több anyagi segítséget a Kormány nem tud biztosítani. Így az állami támogatás még mindig jóval kevesebb lesz, mint amennyivel 2002-ben a színház vezetését átvettem, és ami szükséges jelenlegi programunk végrehajtásához. Így lehetséges, hogy ősszel újabb takarékossági intézkedésekre lesz szükség.
2. Világossá vált, hogy bár konkrét igények nélkül, de egyre erősebb a nyomás az Operaház működésének racionalizálására �közkeletű szóval, a reformokra. Európa szinte valamennyi Operája ezzel az igénnyel és az állami támogatás csökkentésével küzd. Nyilvánvaló, hogy komoly és megalapozott változások véghezvitele több évet igényel és én ilyeneket a magam hátralevő egy évében nem kezdhetek el �mert nincs ilyen elképzelésem és mert nem erre vállalkoztam. Én arra vállalkoztam, hogy azt az Operaházat vezetem, amelynek a műsorstruktúráját, szerkezetét nagy elődeim hagyták örökül, és amiben jelenleg is dolgozunk.
Ezt a feladatot, úgy gondolom, becsülettel teljesítettem.
2002/2003-ban egy lázas állapotban lévő színházat kellett konszolidálnom, hogy visszatérjen a nyugalom, hogy távol tartsam a Háztól a botrányokat, a megaláztatásokat és a napi politikát.
2003-tól 2005-ig pedig a Norma, Hunyadi László, Don Giovanni, János vitéz, Jenufa, Lohengrin, Rigoletto, Kisvárosi Lady Macbeth, Mayerling, Hófehérke olyan sokszínű gazdag programot jelentett, amit büszkén vállalok. Ezek az előadások nagyon sikeresek, nézőink és bérlőink száma egyre emelkedik és az sem közömbös, hogy elismerően ír a budapesti Operaházról a Financial Times, az Opernwelt, a nagy német újságok és a bécsi Staatsoper lapja a Prolog is.
3. A megbeszélésen megegyezés született arról, hogy a NKÖM május hónapban pályázatot ír ki, így a következő évadtól a Magyar Állami Operaházat új főigazgató fogja irányítani, az új idők kívánalmainak megfelelően.
Kedves Barátaim!
Az idén még hátra van a Gólyakalifa, ami a folytatása az előző évek műsorpolitikájának.
Az új bemutatóhoz és az év hátralévő részéhez minden jót kívánok mindannyiotoknak, akik ez elmúlt években olyan lelkesen és sok áldozattal építettétek a MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZAT és köszönöm az elmúlt évek nagyszerű, tehetséges munkáját.
Szinetár Miklós
forrás: kultura.hu
____________________________________
Csődközelben az Opera
Népszabadság - Szemere Katalin - 2005. április 29.
Információnk szerint, ha az Opera megkapja a kulturális minisztériummal
kötött szerződés szerinti egymilliárdot, az is csak gyorssegély.
A jelenlegi vezetők programjának megvalósításához, valamint az adósságokra,
az adótartozásokra és a szükséges végkielégítésekre állítólag még majdnem
kétmilliárdra lenne szükség.
Még Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter döntött arról, négymilliárd
forinttal megemeli az Magyar Állami Operaház állami támogatását. A nem
sokkal később megválasztott új vezetők, Győriványi-Ráth György
főzeneigazgató és Locsmándi Miklós főigazgató már 6,3 milliárd forinttal
gazdálkodhattak. Az igazgatók szervezeti átalakításban és elbocsátásokban
gondolkodtak, ennek nyomán több neves művész megkérdőjelezte
alkalmasságukat. 2002 júniusában az akkori kulturális miniszter, Görgey
Gábor felmentette őket, és helyükre Locsmándiék elődjét, Szinetár Miklóst
nevezte ki. Az operaházi költségvetést azonban a jelenlegi kormány
csökkenteni kezdte. A főigazgató többször is felajánlotta lemondását,
jelezve, hogy a támogatás kevés a fenntartó által is elfogadott művészeti
program megvalósításához, az intézmény fenntartásához. 2004 végén Szinetár
Miklós három évre szóló korszerűsítési programról szóló szerződést
szignálhatott Hiller István miniszterrel. Akkor a főigazgatónak azt
ígérték, hogy a költségvetés összegét megközelítőleg a Locsmándi Miklós
idejében elfogadottra egészítik ki, az Operaház pedig - ellentételként -
átszervezést vállalt. Többek között 89 közalkalmazott elbocsátásáról volt
szó (az intézmény ennyivel lépte túl a jóváhagyott létszámot), a ki- és
beszállítási, valamint a jegyértékesítési rendszer átalakításáról, és
arról, hogy megkeresik a dalszínháznak legmegfelelőbb működési formát.
Mikor pár hete kiderült, a szerződés ellenére sem kapja meg az Operaház az
ígért összeget, az intézményben sztrájkbizottság alakult, amit akkor sem
oszlattak fel, amikor a múlt héten kiderült, mégis megkapják a
Szinetár-Hiller szerződésben foglalt majdnem egymilliárdot. Arra a
kérdésünkre, hogy ez a pénz megoldja-e a problémákat, vagy tényleg
csődközelben van-e a dalszínház, Rotter Oszkár, a bizottság vezetője azt
válaszolta: az Operának tartozásai vannak, de hamarosan törleszti őket.
A helyzet kialakulásának okairól szólva a megkérdezettek arról beszéltek,
hogy mint minden színházét, az Operaház büdzséjét is megviselte a
költségvetési intézmények áfa-visszaigénylését tiltó rendelkezés.
Információnk szerint kétszázötvenmillió forintos volt az ebből adódó hiány
2004-ben. Az Operaház állítólag minisztériumi ígéretet kapott az összeg
pótlására, ez azonban azóta sem érkezett meg. Úgy tudjuk, a dalszínháznak
emellett jelentős közüzemi-, szolgáltatási- és felléptidíj-tartozásai is
voltak és vannak.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának sajtófőnöke, Olt Boglárka a
múlt héten azt nyilatkozta lapunknak: az Operaház már felvette a 4,5
milliárd forintos alaptámogatásának a felét. Lapunk információja szerint
ez abból adódhat, hogy az államkincstár az év első három hónapjában
nemcsak az előirányzott összegeket utalta át, vagyis az intézmény olyan
pénzekből gazdálkodhatott márciusig, amelyeket később kellett volna
megkapnia. A Magyar Államkincstár elnökhelyettese, Gárdos Csaba lapunknak
elmondta: ez az intézkedés jogszerű, a kulturális intézményeknél, az
Operaháznál meglehetősen gyakori. Akkor szoktak így előre fizetni, ha
nagyobbak a kiadások, vagy nem úgy alakul a bevétel, ahogy számítottak rá.
Ehhez persze kellett a kulturális és a pénzügyi államtitkárok ígérvénye
is: ha az Operaház nem tudja törleszteni az előre felvett pénzt, akkor a
kulturális minisztériumtól vonják le a "részletet".
Mivel adótitok, nem kaptunk hivatalos választ az APEH-től, valójában
mekkora az adótartozása az intézménynek, és várható-e az inkasszó
elindítása. Információnk szerint ugyanis jelentős a hátralék, és ezt az
Operaház jelenleg nem tudja fizetni. Az intézmény összes adóssága április
végére megközelítheti a félmilliárdot.
A balett és az opera tagozatú intézményben ma 1100 közalkalmazott
dolgozik. Úgy értesültünk, hogy az állandó vagy eseti szerződésesekkel
együtt körülbelül kétezren vesznek részt az Andrássy úti dalszínház és az
Erkel összesen 350 előadásának létrehozásában. A kérdés persze az,
szükséges-e ehhez ennyi ember, mindenki kapacitását jól kihasználják-e.
Jelenleg - mint említettük - 89 közalkalmazottól kell megválnia a
színháznak. A leépítést elrendelő utasítás - utolsó információnk szerint -
nem érkezett meg az Operába, és a végkielégítések fedezete sem
rendeződött.
miniszterelnökkel és a dalszínház vezetői folyamatosan egyeztetnek az
NKÖM-mel is. A tárgyalások jelenlegi állásáról sem Szinetár Miklós, sem a
minisztérium illetékesei nem akartak nyilatkozni.