A magyar táncművészeti és táncszínházi élet online magazinja.

2023. június 4., 19:00 óra,  Székelyudvarhely Művelődési Ház


„Valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták a kezét és lábát, sokáig érzi még sajogón az ujjakat, amik nincsennek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár,! és ezt; Erdély, és ezt: Kárpátok – meg fogod tudni, mire gondoltam.” (Karinthy Frigyes: Levél a kisfiamnak)

Fájhat-e az, ami nincs? Ami elmúlt, s végképp elveszett? Fájhat-e az a veszteség, ami időben és térben távol van tő- lünk? Meddig hordozzuk magunkban az elvesztett haza, nagyszülői ház, szülő és gyermek miatt érzett fájdalmat? Lehetünk-e idegenek a saját hazánkban?
A Karinthy által megfogalmazott fantomfájdalom ma is eleven valóság. A megcsonkított test, a szétdarabolt haza, az értelmetlenül feláldozott emberi életek, a háborúban hősi halált halt férfiak, apák és fiúk miatt érzett gyötrelem örökre velünk marad.
A József Attila-díjas L. Simon László történetére az Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, Kocsák Tibor szerzett zenét, s a Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, Egerházi Attila, a Székesfehérvári Balett Színház igazgatója készített koreográfiát.
A táncdráma ugyan a trianoni békediktátum századik évfordulójára készült, de nem törekszik az igazságtalan döntéshez vezető, vagy az azt követő politikatörténeti események bemutatására. Az alkotók egy nagy történelmi pannó megrajzolása helyett hétköznapi emberek sorsain, küzdelmein és tragédiáin keresztül mutatják be, miként hathat a politika, a háború, valamint egy csodálatos ország felszabdalása, és az egyén önazonosságára érzéketlen nagyhatalmi logika a szétsza- kított családok életére.
A történet kezdetén az I. világháborút megelőzően egy székesfehérvári és egy nagyváradi fiatalember barátságot köt a kadétiskolában. Majd egymás családjának többszöri meglátogatása azt a furcsa, de nem egyedülálló helyzetet szüli, hogy rokonokká is válnak: mindkét fiatalember beleszeret a másik húgába, s a kitartó udvarlások meghozzák a gyümölcsei- ket: feleségül veszik egymás lánytestvéreit. A nagyváradi lány Székesfehérvárra, a fehérvári Váradra költözik. A fiatalok boldog életét, a gyermekvárás és gyermeknevelés örömeit a háború töri ketté, mindkét férfit besorozzák: egyikőjüket a nagyváradi 4. gyalogezredbe, a másikójukat a 17-es székesfehérvári gyalogezredhez. A sors iróniájának köszönhetően a két ezred egymás mellett harcolt az északi fronton, Galíciában, majd az olasz fronton az Isonzó mentén, Doberdónál. A Jóisten akarata szerint a két fiatalember a keleti fronton egymás mellé sodródott, s találkozásuk végzetes fordulatot hozott közös történetükben...

fantomfajdalom

Székesfehérvári Balett Színház: Fantomfájdalom
TÁNCDRÁMA EGY FELVONÁSBAN
Librettó: L. SIMON László
Zeneszerző: KOCSÁK Tibor
Rendező-koreográfus: EGERHÁZI Attila