A magyar táncművészeti és táncszínházi élet online magazinja.

2010. április 20. 20.00 óra  MU Színház

Az Ismeretlen Kutatása egy alkotóműhely, ahol közösen gondolkozhat alkotó, koreográfus, táncos, és a közönség arról, hogy mit is jelent az improvizáció a kortárs művészetben.

Adott félévben két koreográfus vesz részt a műhelymunkában. Feladatuk, hogy válasszanak egy témát, melyet az improvizáció segítségével szednek szét, boncolgatnak, majd kísérletezve gyúrnak össze újra, akár egy új darabbá. A tavaszi félévben két koreográfust, Hadi Júliát, és Anna Nowickát (PL/SLO) hívtuk meg az alkotóműhelybe.

Az Ismeretlen Kutatása része a PARTS által vezetett, az Európai Unió által támogatott, három éves nemzetközi DEPARTS programnak. Az alkotóműhely kurátora Michaela Pein, az alkotók művészeti munkáját Gál Eszter kísérte és támogatta a kutatások teljes ideje alatt.


Hadi Júlia/Tabbouch Linda/Latorczai Balázs/Arany Virág: Hallod, amit táncolok?

ismeretlenkutatasaHadi Juli és csapata turmixgépbe teszik a színpadon keletkező hangokat, mozdulatokat, reflexiókat. Hogy a gép mit dob ki még homályos, de gazdagodhatunk egy zenei, kortárs és szarkasztikus élménnyel.

A csapat a két hónap során olyan új formanyelvet keresett, melyben az előadók, mint egy zenekar lépnek fel. A munka során a testet és a mozgást tekintették hangszernek, amely vagy szólista, vagy kíséret, vagy atmoszféra. A kutatás során a szöveget is beemelték a mozgás mellé, így a végeredmény a koncert, gálaműsor és táncelőadás műfajai között billeg.

Hadi Júlia a Budapest Kortárstánc Főiskola koreográfus szakán tanul, dolgozott már együtt többek között Horváth Csabával, Hód Adriennel és Gold Beával. Saját munkákat 2006 óta készít.

(Arany Virág INPUT program ösztöndíjasként vesz részt a kutatásban) Fotó: Hamarits Zsolt



Anna Nowicka (PL/SLO)/Szenteleki Dóra: the truth is just a plain picture. said bob./ az igazság csak egy kép. mondta bob.

"Ez a munka számomra az identitások körhintája, amely néha szinte végzetes sebességre gyorsul. Világok, karakterek, képek rétegei hámlanak le az átalakuló felületekről, de mi marad a lehántott rétegek nélkül az emberből?

Az identitás, az identitás hiánya, a szándék, hogy egyszerre mindenkivel azonosuljunk és senkihez se hasonlítsunk, a megjelenés folytonos
újraalkotása és megkérdőjelezése jelentette a kiindulópontot a kutatásomban."

Anna Nowicka a salzburgi SEAD-ben végzett, korábban pszichológiát és kultúrantropológiát tanult. Rendszeresen tanított Varsóban és Ljubljanában, önálló munkákat 2004 óta készít.