2009. november 30. 19.30 óra Magyar Állami Operaház

2009. november 30-án, az AIDS világnapjának előestéjén ismét egyedülálló művészeti élmény ígéretével várjuk az Operaházba a jazz és a tánc szerelmeseit. Dés László, Borbély Mihály, Balázs Elemér, Horváth Kornél, Kaltenecker Zsolt és Lantos Zoltán erre az alkalomra írt jazzművei szerepelnek majd a programban, amelyekre az Operaház fiatal balettművészei, Bajári Levente, Kerényi Miklós Dávid és Venekei Marianna álmodnak koreográfiákat.   Az ősbemutatók között a rangos esemény szerves részeként a Társaság további művészei önálló jazzprodukciókkal örvendeztetik meg a közönséget.

Dés László és Keveházi Gábor így nyilatkozott a rendhagyó előadásról:

"Tánc nincsen zene nélkül, hiszen a tánc mozdulatba oltott zene. Jazz zene nincsen ritmus, lüktetés nélkül, és ez sok minden más tulajdonságán kívül is igazán alkalmassá teszi, hogy koreografált mozgás szülessen belőle. Ezzel a gondolattal láttam neki megkomponálni darabomat az Operaház és a Magyar Jazzművészek Társasága által közösen szervezett balettestre."  Dés László

„A Magyar Nemzeti Balett együttese nagy várakozással tekint e Magyarországon egyedülálló kulturális vállalkozás elé. Bízom benne, hogy a Jazz és Tánc az Operában című rendezvény felejthetetlen élményt nyújt majd e két csodálatos művészeti ág rajongóinak.” Keveházi Gábor


I. rész

Balázs Elemér: Melody for Dance
Szakcsi Jr Trió: The Sound of Jazz by Szakcsi Jr
Berki Tamás: Gilgul
Fekete-Kovács Kornél: Antonio
Borbély Mihály: Képek
Lantos Zoltán: Nrit-ya

II. rész

Kaltenecker Zsolt: Aqua
Oláh Kálmán: „Always”
Babos Gyula: Égnek a gyertyák
Horváth Kornél: Déja vu
Dés László: 5. évszak

A Magyar Jazzművészek Társasága, a Magyar Nemzeti Balett
és a Magyar Állami Operaház közös produkciója
Asszisztens: Pávics Judit
Rendező: Aczél András


Bajári Levente

Koreográfiámban a klasszikus balett lépéseit bontom meg, azzal a céllal, hogy a jazz zene segítségével közelebb hozzam ezt a művészeti ágat a mai kor emberéhez.
Középpontban a fizikalitás áll. A táncosi test adottságainak kihasználásával olyan impresszív látványvilágot próbálok teremteni a színpadon, amely a térkompozíciókkal és fényjátékkal kiegészítve a közönséget befogadóbbá teszi a mondandóm megértésére. A mű témája a szeparáltan mozgó női és férfi test, valamint az ő találkozásuk a jazz zenével. A darabban kiéleződik a nemek fizikai esszenciája, a nő törékenysége, hajlékonysága, s formálhatósága,
a férfi ereje és stabilitása.


Kerényi Miklós Dávid

E rövid zenei részletek nem igazán alkalmasak arra, hogy hosszabb, cselekményes darabokat alkossak, ugyanakkor fontosnak tartom, hogy koreográfiáim mindenképp kifejezzenek egy jól meghatározható életérzést, vagy apróbb történéseket. A jazz hallgatása közben folyamatosan megjelennek előttem ezek a képek. Most először nyílt lehetőségem arra, hogy inspirációimat színpadi művekké formáljam. Ma este mi táncosok elsősorban jól szeretnénk magunkat érezni a színpadon, s a jazz zene ebben tökéletesen társ számunkra, ugyanis kiválóan kifejezi a művészi szabadság örömét.

Venekei Marianna

Az 5. évszak számomra egy esszencia. A létezés és a természet vetésforgójából kiollózott, és átélt legszebb pillanatok összessége, amely maga az energia forrása, egy igazi energia bomba.
Második alkotásom, a Déja Vu alapötletét maga a hangszer „adta a kezembe”, melynek jellegzetességeit a darab során térbelivé alakítom a feltűnő és eltűnő zenei téma, és maga a táncművész segítségével. Ők együtt, közösen adják illékony érzetét ennek a speciális érzéki csalódásnak.

Részletes program:

Balázs Elemér: Melody for Dance

Winand Gábor - ének
Hajdú Klára - ének
Balázs József - zongora
Barcza Horváth József - bőgő
Balázs Elemér - dob
koreográfus: Kerényi Miklós Dávid
balettművészek: Rotter Bianka, Banka Viktor, Koháry István, 
Medvecz József, Szirb György

A darab melódiája egy női és egy férfi hangra íródott. A két hang kontrasztja és a ritmika lüktetése, érdekes ötvözetet alkot a kortárs tánccal. A mű különlegessége még, hogy a fülbemászó téma előtti intróban mind a zongora, mind a táncosok szabadon improvizálnak, ami mindig egy izgalmas kísérlet.


Szakcsi Jr Trió: THE SOUND OF JAZZ BY SZAKCSI JR

Szakcsi Jr - zongora
Lakatos Pecek Krisztián - bőgő
Balázs Elemér - dob

A Szakcsi Jr Trió előadása egy kifinomultan elegáns színpadi remekmű. Hangszínezetük leleményes. Játékuk technikailag hibátlan, magabiztos és teljesen egységes. A színpadon árnyalt zenei virtuozitás jellemzi őket. Zenéjük kivételes improvizációs tehetséget tükröz. Kétségkívül kiemelkedően különleges zenészek triója e csapat.

Berki Tamás: GILGUL

Berki Tamás  - ének
Babos Gyula - gitár
Balázs Elemér – dob
Barcza Horvát József – bőgő
Dés László - szaxofon
Ifj. Szakcsi Lakatos Béla - zongora

Berki Tamás a Gilgul című dalt (a szó a Kabbalában található fogalom, jelentésének lényege: átgördülés, újjászületés) eltávozott muzsikustársai emlékére írta.



Fekete-Kovács Kornél: Antonio

Fekete-Kovács Quintett
Fekete-Kovács Kornél - trombita
Bolla Gábor - szaxofon
Szakcsi Lakatos Róbert - zongora
Soós Márton – bőgő
Mohay András - dob


Borbély Mihály: Képek

Borbély Mihály - szaxofon
Barcza Horváth József - bőgő
Dés András, Horváth Kornél – ütőhangszerek
A Magyar Állami Operaház tagjaiból alakult fúvósötös:
Rácz János - fuvola, Szélpál Krisztina - oboa, Várnai Beáta - klarinét, Lakatos Péter - kürt, Hartenstein István - fagott
koreográfus: Bajári Levente
balettművészek: Pisla Artemisz, Banka Viktor

Nagy öröm számomra, hogy „tánczenét” komponálhatok, hisz a zene ritmikai oldalát mindig is a tánc felől közelítettem meg. A zene történetének hajnalától napjainkig igen nagy szerepe volt (s vélhetően mindig is lesz) az embert mozgásba lendítő muzsikának, a lüktető ritmusoknak és a hozzájuk kapcsolódó átszellemült érzésnek. Különböző műfajokban (klasszikus és kortárs zene, jazz, nép- és világzene) tevékenykedve sokszor éreztem annak előnyét, hogy népzenészként magam is sokszor játszottam (s néha manapság is játszom) „tánc alá”. Tudom, milyen fontos, hogy a zene tempója, lüktetése, belső ritmikai játéka mind-mind a táncot szolgálja, sőt, anélkül is a mozgást fejezze ki, s hogy ugyanez a szempont milyen fontos volt egykoron a klasszikus zene és a jazz műfajában is. Darabom ezen gondolatok metszéspontjában született. Nem programzene, három tétele különböző zenei aspektusból közelít a muzsika és a mozgás kapcsolatához. Külön öröm, hogy Bajári Levente személyében olyan alkotótársra találtam, aki eddigi sikeres táncos és koreográfusi tevékenységével egyaránt bizonyította, hogy lehet még újat mondani ezekről a kérdésekről.


Lantos Zoltán: Nrit-ya

Lantos Zoltán - hegedű
Kaltenecker Zsolt - szintetizátor
Andrew J - laptop, lemezjátszó
koreográfus : Kerényi Miklós Dávid
balettmûvészek: Krupp Anna, Rotter Bianka, Koháry István, Medvecz József, Szirb György

Nrit-Ya, ősi, szanszkrit szó, jelentése: szakrális tánc. Minden mai, klasszikus indiai táncforma ebből a több ezer éves tánchagyományból fejlődött ki, mely a hindu kozmológiában a világfenntartó Shiva kozmikus táncára rímel vissza. Ennek megfelelően a darabon végig ívelő hosszú téma a tradicionális dél-indiai rágák egyik tipikus és bonyolult hangsorára, s annak dallam- és ritmus világára emlékeztet. Eredeti hangszerkörnyezetben talán még hagyományos indiai zeneként is megállná a helyét. Ezt a feszes, öntörvényű nyelvezetet reagálják le a fellépő táncművészek koreográfiájukban. 
Az önmagában is rendkívül “groove”-os, hagyományos dél-indiai ütőhangszer kíséret elektronikus drum’n bass-es közegbe helyeződik át, ami kiválóan együtt-lélegzik az indiai jellegű, klasszikus szerkezetű rága- dallammal.
A téma folytatása, elvontabb jazz-harmóniavilágával és ritmus-eltolásaival, már a nujazz határaira érkezik. Ebből fejlődik ki az ugyancsak indiai jellegű hegedűszóló,
ami effektezett elektromos-hegedűn szólal meg, majd a műfaj határait feszegető, “űr-hangszíneken” feltörő keyboard-szóló.
A DJ bonyolult hangmintákból előállított ritmus- és zajszövedéke emeli fel szárnyaira ezt a vibráló, energikus, olykor lebegő zenét, amiben az ősi hagyománytisztelet és a legújabb technológia szolgálja a “szakrális tánc” kultuszát.

Kaltenecker Zsolt: Aqua

Kaltenecker Zsolt - szintetizátorok
Andrew J - laptop, lemezjátszó
Lantos Zoltán - hegedű
koreográfus: Kerényi Miklós Dávid
balettmûvészek: Krupp Anna, Koháry István, Szirb György

A darab Kaltenecker Zsolt és Andrew J szerzeménye. Amint a cím is utal rá, egyfajta víz alatti világot idéz meg, ahol a hangok fojtottabbak, ahol minden lassúbb, de amely ugyanakkor állandó mozgásban van. A szokatlan hangszerelés (szintetizátorok, hangeffektusok, lemezjátszó, hegedű) meghatározó eleme a mű különleges hangulatának. A szólók (szintetizátor és hegedű) szinte a kompozíció részei, szerepük maximálisan a darab egészének van alárendelve.

Oláh Kálmán:  “ALWAYS” (In memoriam Ablakos Lakatos Dezső)
Oláh Kálmán & Trio Midnight
Oláh Kálmán - zongora
Egri János - bőgő
Balázs Elemér - dob

A 2006-os, Washingtonban megrendezett, Thelonious Monk Nemzetközi Zeneszerzőverseny fődíját nyerte el.

Babos Gyula:  ÉGNEK A GYERTYÁK
Babos Projekt Special
Babos Gyula - gitár
Szakcsi Lakatos Róbert - zongora
Veres Mónika - ének
Lakatos Pecek Krisztián - bőgő
Balogh László - dob
Horváth Kornél
Déja vu

Horváth Kornél - hang
koreográfus: Venekei Marianna
balettművész: Kozmér Alexandra

Egy nagyon különleges hangszerre írt szóló darab.
A fém testű, eredeti nevén „hang”, a karibi és a gamelán hangzás által inspirált kifinomult, konkrét hangolású ütőhangszer. A szerző előadásában felhasználja a hangszer nyújtotta összes lehetőséget. Egyedi ütéstechnikájával szólaltat meg ritmus és dallam variációkat ebben, a női szóló táncra írt szuggesztív darabban. A mű egy hangulat, érzés – átmenet képzelet és valóság között.

Dés László
5. évszak

Horváth Kornél - ütőhangszerek
Dés András - ütőhangszerek
Balázs Elemér - dob
Barcza Horváth József - bőgő
Ifj. Szakcsi Lakatos Béla - zongora
Kaltenecker Zsolt - billentyűs hangszerek
Madai Zsolt, Tóth János - vibrafon
Zsoldos Béla , Zsoldos Dávid - marimba
Dés László - szoprán szaxofon
koreográfus: Venekei Marianna
balettmûvészek: Gikovszki Sznezsana, Krupp Anna, Pisla Artemisz, Rotter Bianka, Banka Viktor, Fodor Dániel, Medvecz József, Szirb György

A darab szerkezetileg két nagy zenei egységre épül. Az egyik egy 7/8-s metrumú, fokozatosan építkező, ritmikusan lüktető repetitív zenei világ, ahol a hangzást két marimba, és két vibrafon határozza meg, míg a másikat a barokk zene világából kölcsönzött harmóniasor. Ez a motívum két metrumban is megszólalásra kerül: 3/4-ben, illetve 6/8-ban, más-más tempóban és hangszerelésben.
A darab meghatározott szerkezetű, hiszen balett zenének készült, de mindkét zenei egységben szerepelnek improvizációk.  A darab tizenegy tagú együttesre íródott.